Mindenki előveszi, amije van, jönnek a szexvideók

Elemzőket kértünk fel arra, hogy segítsenek megfejteni a közéletünkben zajló, a szokásosnál is intenzívebb csetepatét.

Andy Vajna közpénzből megvásárolt TV2-je újabban egyre gyakrabban érzi feladatának, hogy a Jobbikhoz köthető pornós és magánéleti botrányokat feltárja és lajstromba szedje. Legutóbb Kabai Zoltánról, a solymári Jobbik korábbi elnökéről hozták le: fiatal korában több pornófilmben szerepelt. Ezzel párhuzamosan az Index és a Népszava a párt orosz kötődéseit vizsgálja: itt lesifotók a ruszofil újságíróval kávézó Gyöngyösi Mártonról, ott pedig vízumkérelemért folyamodó, Moszkva legbelsőbb köreihez eljutó emailek jelennek meg. Különösen az előbbi kapcsán érdemes feltennünk a kérdést: ez kormánypárti bosszú a letelepedési kötvények megszüntetésére adott ultimátum miatt, vagy közeledvén 2018-hoz, a Fidesz ráfordul az igazi ellenzékre.

Nagy Attila Tibor, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője szerint valóban feltűnően megszaporodtak az ilyen jellegű anyagok, amióta a Jobbik feltételhez kötötte a kvótareferendum kapcsán az alkotmánymódosítás megszavazását, noha korábban is volt ilyesmire példa. Másrészt az elemző úgy látja, lassan eljön az ideje annak, hogy „mindenki elővegye azokat az anyagokat, amije a másikról van”.

„Jönnek a szexvideók és a kompromittáló felvételek, ahogy az amerikai választás kampányában is láttuk”

– mondja Nagy Attila Tibor, aki szerint ezzel sokkal több információ kerül a politikai térbe, amit a választók közel se biztos, hogy be tudnak fogadni. Utalt arra is: most ilyen anyagok gyártásában a Fidesz-közeli médiumok járnak élen, de ez vissza is üthet a kormánypártokra, hiszen az ő képviselőik között is lehetnek szép számmal olyanok, akiknek lehet találni valami érdekeset a magánéletében.

Kiszelly Zoltán szerint a Jobbik akkor járna a legjobban, ha megszavazná az alkotmány módosítását, hiszen akkor a kormány kénytelen lenne november közepére lezárni a migránstémát, amiről már így is rengeteg bőrt húzott le. Az elemző felhívta rá ugyanakkor a figyelmet, hogy nagy kérdés még, hogyan dönt Törökország januárban. Mert ha Erdogánék megnyitják a „migránszsilipet”, akkor az szerinte nálunk is egészen más szituációt teremthet. Kiszelly megjegyezte még, hogy az ugyancsak Habony-művekben megjelenő új keletű nácizás sem véletlen. Szerinte ennek az a célja, hogy ellehetetlenítsen egy esetleges Jobbik–baloldal technikai koalíciót.

Azt, hogy a baloldal és a Jobbik mintha most egy kicsit békén hagyná egymást, sőt Kőszeg Ferenc SZDSZ-alapító még olyat is mondott, hogy szabad szavazni Vonáékra, Nagy Tibor Attila nem tartja akkora szenzációnak. Emlékeztetett rá: korábban Karácsony Gergelynek még LMP-s politikusként volt egy javaslata a technikai koalícióra. Ám az elemző szerint Karácsony akkori gondolatait azért fogadta nagy felháborodás a baloldalon, mert aktív politikusként mondta mindezt, míg a közélettől szinte visszavonult Kőszeg szavaiban jó adag keserűség is van.

Azt, hogy ebben a ciklusban légyegében elmaradt a Fidesz–KDNP felezőválsága, Nagy Tibor Attila egyrészt annak tudja be, hogy az igazi „piszkos munkát” a kormánypártok már az előző ciklusban letudták, másrészt annak, hogy nagyon jól megtanulták a baloldaltól, hogy ha az egészségügyhöz vagy az oktatáshoz hozzányúlnak, abból nagy baj lehet.

Kiszelly szerint ahogy az előző ciklusban mindent felülírt a rezsicsökkentés, úgy ebben a terminusban a migránsok szolgáltatták a mindent uraló „meta témát”. „Különben is, az egészségügy és az oktatás harminc éve rossz, az ezt jelenleg kritizáló baloldali pártok pedig sem személyi, sem programbeli alternatívát nem tudnak nyújtani”.

Arra a kérdésünkre, hogy miért nem koptat a Fidesz–KDNP népszerűségén a Pharaon-ügy, a letelepedési kötvények körüli botrányok, a Népszabadság bezárása, vagy Rogán Antal propagandaminiszter mindezeknél jóval könnyebben kommunikálható helikopter-sztorija, a Méltányosság Politikaelemző Központ munkatársa két számmal felel: az RTL Klub híradóját, ahol beszámolnak ezekről az esetekről, egymillió ember nézi, miközben választópolgárból több van, mint nyolcmillió. Vagyis azok számára, akik nem követik napi szinten a politikát, viszont a legtöbb választás kimenetelét eldöntik, ezek a történetek nem követhetők.

Ugyanígy érvelt a baloldali összefogás esetleges sikerének lehetősége mellett: szerinte ha totálisan kaotikus egyeztetéssé válik a balliberális alakulatok tárgyalása, akkor nem lesznek vonzó alternatíva a választók számára, egyszerűen azért, mert nem tudják észben tartani annak a rengeteg pártnak a nevét, amely ebben a formálódó szövetségben részt vesz.

Kiszelly hangsúlyozta, hogy – szigorúan mai tudásunk szerint – úgy fest, a balliberális együttműködés működőképesebb lehet, mint a korábbi mutatványuk. Ehhez szerinte az kell, hogy kialakuljon egy baloldali közös lista az MSZP-vel és a Demokratikus Koalícióval, valamint egy ezzel koordináltan induló liberális választási párt, amely a többi liberális alakulatot tömöríti.

A különutas LMP-ről Nagy Attila Tibor úgy vélte: Schiffer András távozása óta nem találják magukat. Példaként hozta fel azt a „különös” esetet, amikor a párt képviselői nem tudtak reagálni a miniszterelnök napirend előtti felszólalására. Kiszelly szerint a párt akkor cselekszik okosan, ha 106 jelöltet állít, és bízik abban, hogy begyűjti azokat a szavazatokat, amelyeket „jobb híján” adnak le rájuk a kiábrándult jobboldaliak, vagy azok, akik nem kérnek a balliberálisok tányércsörömpölő egyeztetéséből.