Az egészségügy rendbetételére mindegyik ellenzéki párt programja kitért, de a megoldási javaslatok ezen a területen is nagy szóródást mutatnak. A legnagyobb különbség a finanszírozás mikéntjében mutatkozik, Bokros például beengedné a piaci versenyt is az egészségügybe, hosszabb távon pedig kötelezővé tenné az öngondoskodást. A szocialisták és az Együtt azonban egybiztosítós modellt képzeltek el, hasonlóan a Párbeszédhez, amely ugyanakkor bevezetné a nemzeti kockázatviselést is. Az összes párt rendezné a béreket az ágazatban, ám a DK ebben a betegek hozzájárulására is számít. A többiek az utóbbiról hallani sem akarnak.
Az összefogásról szóló tárgyalásokon nehéz lesz mit kezdeni az olyan radikális, valódi megkülönböztethetőséget jelentő programpontokkal is, mint például a Párbeszéd ígérete az 50 ezer forintos alapjövedelemről. Ha ugyanis a többi párt elfogadja, Karácsony Gergelyék kerülhetnek túlságosan vezető szerepbe, míg ha elutasítják, úgy kell belemennie az összefogásba a Párbeszédnek, hogy nem tudták érvényesíteni a legfőbb ígéretüket.
Hasonló okokból kudarcra van ítélve Bokros Lajos ötszáz napos programja is. A politikus korábban arról beszélt, hogy elegendő lenne a jogállamiság visszaállítását célzó minimálprogram, amivel leváltják a kormányt, majd pedig új választásokat írnak ki. Ebben a programban az alkotmányos jogállam alapintézményeinek helyreállítása, arányos, tiszta, kétfordulós választási törvény létrehozása, a sajtó- és lelkiismereti szabadság helyreállítása, küzdelem a korrupció ellen, valamint áttekinthető, hatékony állam felépítése szerepelne. A baloldali ellenzék sokféleségét az is jelzi, hogy feltehetően még ebben a minimálprogramban sem értenek egyet.
