– Nagyon érdekes időket élünk. Ez a szabadság, és ez nagyon jó. Ez engem energetizál – ezek Orbán Viktor szavai a brit Daily Telegraphnak még múlt héten szerdán adott interjújából. A magyar sajtóban nagyrészt az interjú szerkesztett változata jelent meg, de a teljes, egyórás beszélgetés szövegét is elérhetővé tette a Telegraph. Ebben a magyar kormányfő több érdekes kijelentést is tett (például Oroszországról, amit szerinte a Nyugat nem ért, mert nem képes felfogni, hogy a mindenkori orosz vezetés legfontosabb dolga egyben tartani egy olyan országot, amit gyakorlatilag lehetetlen egyben tartani), és – a rövid kis szerkesztői megjegyzések szerint – többször is nevetett és viccelt a beszélgetés közben Peter Foster riporterrel.
A sajátos atmoszférának egy, az interjú készítésének körülményeit ismerő forrásunk szerint olyan prózai okai is lehettek, hogy a miniszterelnök a kedd éjszakai amerikai elnökválasztások után nagyon kialvatlan állapotban érkezett Londonba, így beszélt Fosterrel is, emiatt kevésbé tartotta magát azokhoz a kommunikációs tanácsokhoz, amiket ilyenkor kapni szokott.
A teljes interjú alapján is látszik, hogy Orbánt kifejezetten feldobta Donald Trump győzelme, és egy, a Fidesz külpolitikai stratégiájára rálátó forrásunk szerint a kormányfő valóban azt gondolja, hogy trendforduló zajlik a fejlett világban. A kormányfő szerint például ennek egyik újabb fejezete lenne, ha Nicolas Sarkozy nyerné a francia elnökválasztásokat 2017-ben. Orbán Viktor szerint az ő győzelme újabb példája lenne annak, hogy a túlságosan is ideológia vezérelt kormányzásnak vége, és olyan vezetők kerülnek a hatalomra, akik elsősorban megoldandó praktikus kérdéseket látnak maguk előtt, olyanokat, „amik az embereket foglalkoztatják”.
Orbán abban bízik, hogy ebbe a trendfordulóba illeszkedik majd az is, ahogy az Európai Unió a menekültkérdést kezelni fogja a decemberi uniós csúcson. Az EU tagállamainak vezetői december 15–16-án gyűlnek össze idén utoljára, hogy a menekültválságról tárgyaljanak, a hivatalos menetrend szerint legközelebb csak márciusban lesz uniós csúcs. Vagyis ha most nem fogadnak el konkrét megoldási javaslatokat, akkor 2017 első féléve gyakorlatilag „kiesik”, ami a választásra készülő tagállamok (Németország, Franciaország, Hollandia, Ausztria) vezetőinek nyilván nem jönne jól.
Már említett fideszes és egy brüsszeli forrásunk egyaránt arról beszélt, ebben a légkörben sokkal nagyobb egy megegyezés esélye, mint korábban bármikor, egyszerűen azért, mert ha valamikor, most biztosan ez a legfőbb érdeke a tagállamok többségének. A megegyezés pedig a magyar várakozások szerint a kötelező kvóták „elfelejtésé” jelentené. Fideszes forrásunk azt mondta, a magyar kormány nagy reményeket fűz ahhoz az úgynevezett non-paperhez (az uniós zsargonban így hívják azokat a nem hivatalos dokumentumokat, amiket egy-egy tagállam fogalmaz meg előterjesztőként, és amit egy uniós csúcs előtt szabadon lehet köröztetni, hogy minden kormány álláspontot alakíthasson ki a kérdésben), amit az EU elnökségét adó szlovák kormány állított össze.
Ebben információink szerint a kulcskifejezés a „hatékony szolidaritás” (effective solidarity). Brüsszelben természetesen minden szónak jelentése van, a V4-ek találták ki a „rugalmas szolidaritás” (flexible solidarity) elvét, eszerint a lényeg, hogy az EU mint egész kezelni tudja a menekültválságot, a tagállamok ezen belül rugalmasan vállalhatnak be feladatokat, mire Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt mondta, hogy ez „a la carte szolidaritást” jelent valójában, de a bajban nem lehet válogatni. A szlovákok most erre találták ki az eggyel talán jobban hangzó „hatékony szolidaritást”, aminek a lényege, hogy minden állam segítsen abban, amiben a leginkább tud helyzete és képességei szerint. Így például a V4-ek inkább a közös határok védelmében, mint a menekültek befogadásában, hiszen utóbbiak úgysem akarnak hozzánk jönni.
Mivel budapesti és brüsszeli forrásaink is szinte kizártnak tartották, hogy decemberben a tanács elfogadja a kötelező kvótákat, ezért úgy kalkulálnak, a csúcs végeredménye esélyt adhat arra, hogy némi enyhülés következzen be az unió és a magyar kormány viszonyában. – Meggyőződésem, hogy abban a pillanatban, amikor Orbán Viktor azt látja: sehol nem szerepel a határozatban a „kötelező” kifejezés, sokkal rugalmasabb lesz a hozzáállása. Talán még fel is ajánlja önként majd néhány menekült befogadásának lehetőségét – mondta már idézett bizottsági forrásunk.
Fideszes informátorunk ugyanígy kalkulált: szerinte azzal, ha Orbán Viktor a hazai közvélemény felé úgy adhatja majd el a csúcs eredményeit, hogy a kvótaellenes V4-ek győztek, mert „nem lesz kötelező betelepítés”, akkor az enyhíthet a feszültségen. Hiszen ebben az esetben is fontos a belpolitikai logika, vagyis minden diplomáciai esemény súlyát az adja, mennyire lehet vele idehaza kampányolni.
Ebben az esetben a 2017-es évre az unióellenes kormányzati retorika is enyhülhet, egy miniszterelnökségi informátorunk szintén erről beszélt a Magyar Nemzet Online-nak.
– Nem lesznek kvóták, és a hazai közvélemény nyomásának engedve a választási kampányban a többi tagállami vezetőnek is változtatnia kell majd az eddigi retorikáján – mondta.
Lapunk munkatársának korábban egy V4-es diplomata fogalmazott úgy, hogy „addig, amíg az országunkban az átlagember számára az uniós hírek melegházasságról, gender-ügyekről, Conchita Wurstról és hasonlókról szólnak csak, nehéz lesz tömegtámogatást szerezni”. Ráadásul, mint többen is állították a megkérdezettek közül, az EU-ban tipikusan „csomagban kezelik az ügyeket”, vagyis egy kevésbé támadóbb magyar kormányzati magatartásért cserébe például az EU rugalmasabb lehet a paksi bővítést illetően. Főleg, ha a megegyezésnek része az is – amit ma már nyílt titokként kezelnek –, hogy a nagy nyugati cégeket beengedik a beruházásba.
(Bizottsági forrásunk érdekes módon már szombaton arról beszélt, Brüsszelben sokan azt várják, Theresa May brit kormányfő a Cityben tartott szokásos éves beszédében kitér majd rá, hogy a globalizációs folyamatokat másképpen kell kezelnie a nyugati kormányoknak, mint eddig, különben maga a globalizáció lesz egyre népszerűtlenebb, és kerül veszélybe végső soron. May hétfő este éppen arról beszélt, hogy a globalizáció ugyan pozitív folyamat, de a kormányoknak foglalkozniuk kell azokkal is, akiknek inkább az árnyoldala jutott.)
Több kormányzati forrásunk is azt mondta, hogy 2017-től a Fidesz kommunikációjában a pozitív elemek nagyobb hangsúlyt kapnak (béremelés, járulékcsökkentés, és fideszes körökben biztosra veszik egy érezhető mértékű személyi jövedelemadó-csökkentés bevezetését is), korábban, amikor a budapesti választási esélyekről írtunk, egy fővárosi Fidesz-politikus szintén arról beszélt, Orbán Viktor számára a „ciklusmenedzsment” az első, eszerint pedig 2017–18-ban már inkább pozitív történetekre kell koncentrálni.
Persze a kormányzati kommunikáció logikáját követve adódik a kérdés, hogy ebben az esetben az aktuális ellenségkép hogyan módosul majd, hiszen a kormány számára Brüsszel mindig tökéletes célpont volt, amikor kellett. Fideszes forrásunk azonban erre is megadta a választ: idehaza a következő időszakra tökéletes ellenség lesz majd a Jobbik.
És persze nagy kérdés, hogy Törökország mit tesz majd januártól, amikor Recep Tayyip Erdogannal közlik, hogy a török állampolgárok nem kapnak uniós vízummentességet.
