Egyre súlyosabb ellentmondásokba keveredik a kormányzat az Orbán Viktor kormányfő által csak Pharaon professzorként emlegetett szaúdi milliárdos ügyében, akit az Egyesült Államok hatóságai 1991 óta köröznek. Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai kormányinfón azt közölte, hogy hétfőn a parlament nemzetbiztonsági bizottságában is szó volt az üzletemberről. Az ülésen pedig elhangzott, hogy többek közt azért nem sikerült beazonosítani Pharaont, mert az amerikai hatóságoktól nem kaptak beazonosításra alkalmas ujjlenyomatot a hazai szervek.
Mindez azért figyelemre méltó, mert a magyar belügyminiszter több mint egy hónappal ezelőtt fordult hivatalos levélben Szaúd-Arábia nagykövetségéhez. Pintér Sándor azt jelezte, hogy az amerikai szövetségi nyomozóirodától, vagyis az FBI-tól kapott ujjlenyomatok alapján az Alkotmányvédelmi Hivatal beazonosította a körözött Ghaith Pharaont. Erről az ellentmondásról érdeklődött Lázár Jánosnál az Index újságírója, ám a miniszter nem adott egyenes választ az ügyben.
A rejtélyes üzletember körül kitört botrány kapcsán Kontrát Károly nyilatkozata is érdekes. A Belügyminisztérium parlamenti államtitkára november másodikán a kormánypárti Magyar Időknek adott interjújában azt mondta, hogy ha a körözött Ghaith Pharaon Magyarország területére lép, azonnal elfogják. Csakhogy – mint azt Lázár János jelezte – november elseje óta nincs érvényes vízuma a szaúdi milliárdosnak, így Kontrát nyilatkozata idején már nem is tudott volna legálisan hazánkba utazni az üzletember.
De ez még nem minden. Bár Pharaont elfognák, ha Magyarországra érkezne, az üzletelést azért nem függesztik fel vele. A szaúdi milliárdossal, illetve az általa vezetett Pakistan Oil Fields Limiteddel az állami résztulajdonban lévő magyar olajtársaság, a Mol Nyrt. áll üzleti kapcsolatban. A hazai vállalat tavaly áprilisban jelentette be, hogy megállapodást kötött a pakisztáni olajcéggel, amelynek elnöke és igazgatósági tagja Ghaith Pharaon. Azonban hiába körözik a férfit, a Mol tájékoztatása szerint ez nem befolyásolja a magyar és a pakisztáni olajtársaság közti szerződést. Ezt pedig a kisebbségi tulajdonos magyar állam sem találja aggályosnak – mondta Lázár János. A tárcavezető elmondta, elfogadják a Mol álláspontját az ügyben.
A társaság pedig nem morális, hanem üzleti kérdésként tekint a kapcsolatra, minderről Szollár Domokos, a Mol Nyrt. kommunikációs igazgatója beszélt néhány napja lapunknak. Szavaiból kiderült, nem lát abban semmi kivetnivalót, hogy egy olyan céggel állnak szerződésben, amelynek elnöke ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben. Mint mondta, az másodlagos, személyzeti kérdés, hogy ki a társaság elnöke. Két cég kapcsolatáról van szó, így szóba sem kerül a megállapodás felülvizsgálata. Hozzátette: egy pakisztáni ügyet Budapestről nem lehet megítélni.
Ghaith Pharaont 1991 óta körözik az Egyesült Államok hatóságai. A milliárdos üzletembert csalás előkészítésével, csalással, zsarolás előkészítésével, valamint bűnrészességgel és bűnpártolással vádolták meg. Később – 1993-ban – tovább bővült a számlájára írt bűncselekmények listája. Mindezek alapján legfeljebb 30 év börtönre számíthat, valamint pénzbüntetésre is. Pharaon szerepel az Interpol vörös riasztási listáján, és az FBI is elfogatóparancsot adott ki ellene.
