A kezdeményezést Erdélyi Katalin, az Átlátszó újságírója nyújtotta be magánszemélyként. A kérdés úgy szólt: „Egyetért-e ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a XXXIII. nyári olimpiai és XVII. nyári paralimpiai játékok pályázatáról és rendezéséről szóló 2016. évi LVIII. törvényt?”
A Nemzeti Választási Bizottság október 5-én megtagadta az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, mivel a hatályon kívül helyezendő törvény szervezetalakítási kérdésekről is rendelkezik, márpedig az Országgyűlés szervezetalakítási hatáskörét érintő kérdésben nem lehet népszavazást tartani. A bizottság szerint a kérdés abból a szempontból sem jó, hogy a választópolgárok számára megtévesztő: azt a látszatot kelti, mintha a törvény visszavonása a pályázat visszavonását jelentené, és megakadályozná az olimpia rendezését. A határozatot Erdélyi a bíróságon támadta meg, ezt bírálta el a Kúria szerdán, helybenhagyva az NVB-határozatot.
A Kúria annyiban igazat adott a benyújtónak, hogy a törvény valóban nem ütközik tiltott tárgykörbe. A bírói testület megállapította, hogy a kérdés közvetlenül nem igényel az Országgyűlés hatáskörébe tartozó szervezetalakítást, azzal távolabbi összefüggésben áll. A törvény értelmében ugyanis a választóknak nem a Sportolói Bizottság, az Olimpiai Védnöki Testület, a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. és más szervezetek létrehozásáról, átalakításáról vagy megszüntetéséről kell dönteniük, hanem arról, hogy egyetértenek-e a törvény hatályon kívül helyezésével. Az ellenkező álláspont elfogadása meg nem engedhető módon szűkítené le, az elérni kíván célhoz képest aránytalanul korlátozná az alapvető jog gyakorlását
– írják a döntésükben. Arra is kitérnek, hogy a nevezett szervezetek már az előtt megalakultak, hogy a törvényt elfogadták volna.
Azt viszont a Kúria helybenhagyta, hogy a törvény visszavonásától a pályázat még érvényes maradna. A feltenni kívánt kérdés szerintük sem felel meg az egyértelműség követelményének, vagyis az NVB alapos indokkal tagadta meg a hitelesítését. Úgy vélik, a népszavazáson megjelenő választópolgárok döntő többsége azt gondolhatná, abban a kérdésben nyilvánít véleményt, hogy Budapest vagy Magyarország megrendezze-e a 2024. évi olimpiai játékokat.
A bíróság szerint ez a választópolgári feltételezés annak ellenére alappal valószínűsíthető, hogy a valóságban és kellő nyilvánosság mellett az olimpia pályázati eljárása már jóval a törvény hatályba lépése előtt megkezdődött országgyűlési és kormányzati határozatok, egyéb megállapodások alapján. A törvény hatályossága nélkül is megtartható az olimpia, akadály nélkül lebonyolítható a rendezvény.
A testület szerint az érvényes és eredményes népszavazásnak nem szükségszerű következménye lenne a pályázat visszavonása vagy az addigra esetleg elnyert rendezés lemondása. A kérdéssel elérhető eredmény és az arra adandó igenlő válasz mögötti választópolgári szándék összhangja tehát nem áll fenn, ami a kérdés megtévesztő jellegét igazolja – szögezte le a bíróság.
A bíróság kitért arra is, meglátása szerint a törvény öncélú, minden valós következmény nélküli hatályon kívül helyezése nem indokolhatja a választópolgári akarat érvényre juttatását.
A Kúria végzése jogerős.
