A Századvég Alapítvány pénteken az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte: rendszeresen készít közvélemény-kutatásokat a magyarországi és a külföldi politikusok ismertségével és társadalmi megítélésével kapcsolatban. Legutóbb a Magyarország szempontjából „meghatározó külföldi politikai szereplőkkel”, valamint az Európai Unióval kapcsolatos véleményeket tárgyalták.
Kifejtették: a magyar lakosság körében Donald Trump megítélése elnökké választása óta jelentősen változott. Az amerikai elnökválasztás alatt Donald Trump a magyar választók körében is elutasított volt. A novemberi és a választást megelőző hónapokban átlagosan minden második válaszadó negatívan reagált az amerikai politikus nevének említésére. Decemberre a kedvezőtlen vélemények aránya 60 százalékról 37 százalékra csökkent. Emellett a pozitív válaszok aránya mintegy megduplázódott (23 százalékra), a válaszadók további 37 százaléka pedig „várakozó” állásponton van.
A kutatásból az is kiderült, hogy Hillary Clinton kampányának „egyik legnagyobb támogatója”, Soros György abszolút népszerűtlen a magyar lakosság körében – fogalmazott a Századvég, hozzátéve: Soros Györgyről a megkérdezettek 61 százaléka kedvezőtlen véleménnyel van. A válaszadók 14 százaléka reagált pozitívan, további 20 százaléka ismeri, de nincs kialakult véleménye róla.
A jelentősebb európai politikai vezetők közül Angela Merkel megítélése a Századvég megállapítása szerint „kifejezetten kedvezőtlen” Magyarországon. Csaknem kétharmad (64 százalék) azok aránya, akiknek negatív véleményük van a német kancellárról. A megkérdezettek 25 százaléka kedveli a politikust, 11 százaléknak semleges a véleménye.
Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét tízből kilenc magyar ismeri, de a válaszadók közül „kevesen” (18 százalék) vannak róla jó véleménnyel. A luxemburgi politikust a felmérés szerint 43 százalék nem kedveli, további 28 százaléknak pedig nincs róla véleménye.
A Századvég felmérése szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök magyarországi megítélése is negatív. A megkérdezettek 45 százaléka kedvezőtlen véleménnyel van róla, a válaszadók egyharmada kedveli (33 százalék), 20 százaléknak pedig nincs egyértelmű véleménye az orosz politikusról.
A kutatás arra is rávilágított, hogy a magyar lakosság „erősen kritikus” az Európai Unió vezetésével kapcsolatban – írta a Századvég, megjegyezve: az unióhoz mint intézményhez a többség (51 százalék) továbbra is „pozitív gondolatokat társít”.
A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatását december 10–15. között ezer véletlenszerűen kiválasztott felnőtt ember megkérdezésével készítette az úgynevezett CATI módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,2 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amelyet az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna – olvasható a közleményben.
