Az ételosztást segítők füstölőket gyújtanak, a járműből egyházi ének szól. A gyerekkel érkezetteket előreengedik. A sebtiben felállított asztalra villámgyorsan forró teával teli poharak kerülnek, kezdődik az ételosztás. Műanyag ládákból narancsot, citromot, mandarint adnak a sorba állóknak, így biztosítva a napi vitaminbázist. Osztanak bőséggel kenyeret, zsömlét, olykor adományba kapott csokoládét is.
A fűre nejlon kerül, az egyház munkatársai adományba kapott ruhákat helyeznek el rajta. Az özvegy Éva néni hat gyermeket nevel, amióta menye egyik napról a másikra eltűnt. Csak innen tud öltözéket beszerezni a gyerekeknek, mert fia hiába dolgozik, nem tud annyit keresni, ami nyolcuknak elég lenne.
Páran a közeli játszótér padjaira ülnek ebédelni. Egy 39 éves férfi másfél éve szinte mindennap idejár. Alkalmi munkákból tengődik, azt mondja, havonta akár 20-25 ezer forintot is meg tud spórolni, hogy nem kell főznie. A közelében étkező István ugyancsak rég látogatja a ligetet. Az 54 éves utcaseprő a barátnőjénél lakik, de ketten együtt sem keresnek annyit, amennyiből futná mindennap meleg ételre. Vacsorára azt esznek, ami akad, ha nincs semmi, üres gyomorral fekszenek le. – Nem probléma, hogy nincs az ételekben hús, mégiscsak számít, hogy naponta legalább egyszer meleg ételt ehetek – mondja, miközben kanalazza a zöldbablevest.
Asztronauták szkafanderére emlékeztető, ezüstszínű kabátjában, leopárdmintás nadrágjában kirí a tömegből Tünde, aki egy fa tövében telepszik le. A 45 éves nő korábban minőségellenőr volt, de fél éve nem talál munkát. Bár Kunágotán van egy háza, ott sem tudna miből élni, el meg nem tudja adni az ingatlant, senkinek nem kell. A fővárosban egy hajléktalanszállón várja sorsa jobbra fordulását.

















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!