Csontos István jelezte: sem a társaság alapító okiratában, sem szervezeti és működési szabályzatában nem szerepel feladataik között „érdekképviseleti tevékenység ellátása”, így eleve jogellenes volt, hogy a négy ember főállásban tevékenykedett e területen.
Hangsúlyozta:
a vállalatnál a szakszervezet nem szűnt meg, a négy korábbi alkalmazott pedig továbbra is folytathatja érdekképviseleti tevékenységét.
A 2012-ben érvénybe lépett munka törvénykönyve szigorúan szabályozza a szakszervezet működését és a munkaviszonnyal kapcsolatos kereteket – tette hozzá.
Jogi szakvéleményükből idézve megjegyezte: a négy ember nem végzett ténylegesen munkát a társaságnak, az pedig „eléggé ellentétes” a jogszabállyal, hogy a vállalat által fizetett alkalmazott a munkáltatóval szemben hivatott képviselni a dolgozókat a tulajdonos vagy valamely hatóság előtt.
Csontos István hozzátette: álláspontjuk szerint semmis a négy munkaszerződés, a munkáltatónak pedig ilyen esetben kötelessége haladéktalanul és azonnali hatállyal megszüntetni azt.
Felvetette azt is: ha ők ilyen módon évi harmincmillió forinttal támogatják a szakszervezet működését, akkor az „innentől kezdve már nem tud független lenni”, hiszen
„mi akadályozza meg azt, hogy ezért a munkáltatónak esetleg kérései is legyenek”.
Mint mondta, az is aggályokat vethet fel, hogy az összeget a szakszervezet közbeszerzés nélkül használhatta fel olyan feladatokra is, amelyeket maga a vállalat is elláthat, majd hosszan sorolta a médiában az ügy kapcsán megjelent téves megállapításokat.
Azokkal a sajtóközlésekkel kapcsolatban, hogy a bértárgyalások közben szüntették meg a négy ember szerződését, Csontos István úgy nyilatkozott: jelenleg nem zajlanak ilyen egyeztetések a cégnél; a szakszervezet ugyan jelezte tárgyalási szándékát, de nem konkretizálta igényét, így az érdemi tárgyalások nem kezdődhettek meg.
Kérdésre válaszolva a vezérigazgató arról beszélt: másodfokon a bíróság elutasította a sztrájkkérelmet, de számolnak újabb kezdeményezéssel.
Tudomásul kell venni, hogy „egy közszolgáltatónál nem lehet csak simán sztrájkolni”
– fogalmazott.
Mint mondta, rendszerüket a naponta átlagosan 2520 tonna szemétre optimalizálták, így „ha egy napig nem visszük el a szemetet, másnap nem fogjuk tudni utolérni magunkat”.
Pénteken azonnali hatállyal megszüntették az FKF-nél működő szakszervezet titkárának, valamint a három szakszervezeti koordinátornak a munkaviszonyát. A társaság vezetője levelében úgy fogalmazott, elsődleges célkitűzéseinek egyike azon szerződések felülvizsgálata, amelyeket az FKF-re nézve kedvezőtlen feltételekkel kötöttek. Ennek keretében vonta meg az évi 30 millió forintos FKF-es szakszervezeti támogatást, amely összeg felhasználásáról a mai napig nem kapott részletes elszámolást – közölte.
Hangsúlyozta, hogy a munkavállalók bért, kafetériát és egyéb juttatásokat kaptak az FKF-től, miközben nem végeztek munkát a társaságnak. A cég csak az alapbérükre megközelítőleg 30 millió forintot fordított évente – tette hozzá.
Még ugyanaznap a szakszervezetek elleni brutális támadásnak minősítette a Magyar Szakszervezetek Szövetsége (MASZSZ), hogy a Fővárosi Közterület-fenntartó Nonprofit Zrt. megszüntette négy szakszervezeti vezető munkaviszonyát „a bértárgyalások közepette”.
Keddi lapértesülések szerint több százan írták alá az FKF dolgozói közül hétfő estig azt a nyilatkozatot, amelyben követelik, hogy a vállalat vezetése vegye vissza a bérvita miatt pénteken elbocsátott négy szakszervezeti vezetőt.
A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000) esti közleményében visszautasította Csontos István azon kijelentését, miszerint jelenleg nincsenek bértárgyalások az FKF-nél.
A HVDSZ 2000 közleményében reagálva azt is írta: a munkáltató 2011-ben is tudhatta, hogy milyen munkaszerződést kötött a szakszervezeti tisztségviselőkkel, és ha érvénytelen volt ez a szerződés, vagy azzá vált, jeleznie kellett volna, hogy közösen hárítsák el az érvénytelenség okait. Erre azonban nem került sor - tették hozzá.
A szakszervezet kiemelte továbbá, hogy \"tovább küzdenek a munkavállalók keresetének növeléséért, és alapvetően a munkáltatóval való megegyezésre törekszik\", ugyanakkor megjegyezték: \"az elégséges szolgáltatások ügyében kapott bírósági végzések egyértelműsítették, hogy a sztrájk pontos időpontját meg kell jelölnie a szakszervezetnek\".
