Bármit lenyomhatnak a torkunkon, ha hagyjuk

Előtört belőlünk a fogyasztóvédő, pedig csak vásárolni és teázni mentünk. Nébih-vizsgálat lett a vége, fókuszban az alma, a tej és a méz.

A Nébih megkeresésünkre azt válaszolta: „a csomagolás hátoldalán található termékjelölő címke korrekten tartalmazza a jogszabályban előírt adatokat (...), a csomagban található alma minősége szemmel láthatóan megfelel a termék címkéjén feltüntetett I. osztály követelményének. Ezzel szemben a csomagolás elülső részén található címke egyértelműen alkalmas a vásárló megtévesztésére, hiszen az osztrák almát hazai termékként, sőt a honi almatermesztés legismertebb termőtájára utalva, szatmárinak tünteti fel. A kettős jelölés használata félrevezető, az ilyen szabálytalan jelöléssel ellátott áru forgalmazása tilos.” 

Puszta hosszan friss, ezt a fantázianevet kapta következő találatunk, amire a budapesti, Szentendrei úti Auchanban bukkanunk. A készítmény, ami nem tej, az „UHT TEJ 2,8%” feliratú tábla alatt kapott helyet, csomagolása hasonlít a Naszálytej másik, a közelben elhelyezett készítményéhez, ami viszont tényleg tej. 

Kézbe véve természetesen a Pusztáról is kiderül, hogy nem tej ám igazán az a Puszta, hanem fölözött tej, permeátum és növényi zsír keveréke, a 2,8 százalékos zsírtartalom pedig ez utóbbira vonatkozik. A permeátum a Magyar Élelmiszerkönyv meghatározása szerint „a membránszűrés során a membránnyílásokon átmenő tejalkotórészeket tartalmazó folyadék”-ot jelent, amiről csak annyit tudhatunk biztosan, hogy nem egyenesen a tehénből jön. 

De mit mond a Nébih? Nem félrevezető, megtévesztő ez a csomagolás akár a gyártó, akár az áruház részéről?

– A Tejtermékekről szóló Magyar Élelmiszerkönyv tartalmaz egy olyan termékcsoportot, amelyet a köznyelv „tejitalként” említ, annak ellenére, hogy ezek a termékek nem (csak) tejből készülnek. A jogszabály szerint ezen készítmények megnevezésében a „tej” szó még szóösszetételben sem szerepelhet, a kérdéses termék megnevezésében ezért nem szerepel a „tej” szó. A fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet szerint az élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatás nem lehet megtévesztő, különösen az élelmiszer jellemzői és különösen annak jellege, azonossága, tulajdonságai, összetétele tekintetében; vagy oly módon, hogy a termék megjelenése a fogyasztó számára egy bizonyos élelmiszer vagy összetevő jelenlétét sugallják, noha valójában az élelmiszer egyik természetes alkotóelemét vagy szokásosan felhasznált összetevőjét más alkotóelemmel, illetve összetevővel helyettesítették. Ez a termék így valóban nem lehet az „UHT TEJ” feliratú polcon, ezért a forgalmazás körülményei kivizsgálása tekintetében megtesszük a szükséges intézkedéseket. (...) Továbbá a 2,8% növényi zsírtartalmú készítmény hatósági jelölés ellenőrzését is el fogjuk végezni, hogy a termék jelölése megfelel-e a jogszabályi előírásoknak. 

Ez a válasz, vegyük úgy, hogy eddig 2:0. 

Kicsi a csomag, nagy a bosszúság. Mármint azoknak, akik valamelyest érzékenyek arra, hogy mit esznek, illetve megbízható forrásból származik-e az emésztendő termék. A Magyar Nemzet hasábjain szép számban jelentek meg leleplező írások arról, hogyan kezelik, hamisítják, keverik a méznek nevezett cukros masszákat egyes „termelők” – és forgalmazza mindezt lelkesen a hazai áruházak egy része.  

Szerte az országban találkozhatunk a győri Mézesduó Kft. termékével, a mi mintánk a népszerű budapesti Anker nevű vendéglátóhelyről származik. A „Mézes Álom” nevű virágméz fekete-arany csomagolásán pici betűvel ezt olvashatjuk: „Származási hely: EU-n kívüli és EU-s országok mézkeveréke”. Aminek, lássuk be, semmi értelme, az EU is tág kategória, ám az esetünkben használt megjelölés lényegében azt jelenti: származhat a világon bárhonnan, nem mondjuk meg. 

A Nébih válaszán viszont átlag gondolkodó emberként igencsak meglepődtünk, kiderült, „a csatolt virágméz termékjelölés esetén a származási hely megjelölése megfelel az uniós irányelv átvételével készült, a mézekről szóló MÉ 1-3-2001/110 sz. előírásban foglaltaknak”. Merthogy, írják, „a különböző országokból származó mézek keverésekor a felsorolás a következőkkel helyettesíthető: EU-országokból származó mézkeverék, EU-n kívüli országokból származó mézkeverék, EU-országokból és EU-n kívüli országokból származó mézkeverék.”

Vagyis lényegében megteheti a gyártó, forgalmazó, hogy nem közli a termék eredetét, innentől kezdve viszont magának a megjelölési kötelezettségnek az értelme is elveszik. Uniós irányelv ide vagy oda, ettől keserű lett a szánk íze. 

A Nébih mindazonáltal azt kéri, aki szabálytalanságokat tapasztal, tegyen bejelentést zöld számukon (80/263-244), hogy a hatóság haladéktalanul megtehesse a szükséges intézkedéseket.

###HIRDETES2###