Megtámadják a zuglói időközi választás kitűzését?

Zuglóban április 23-án voksolnának az eltűnt MSZP-s helyén, de már az elején hajba kaptak a pártok.

Hiába tűzte ki ma reggel 2017. április 23-án vasárnapra Zugló helyi választási bizottsága (hvb) az időközi választást Sápi Attila (MSZP), a több mint egy éve eltűnt önkormányzati képviselő helyére, könnyen lehet, hogy végül bíróság dönt a kérdésben – értesült a Magyar Nemzet Online.

– Botránnyal indul az időközi választás, mert a Fidesz–KDNP megengedhetetlen „politikai nyomást helyezett” a hvb-re, amellyel már tegnap el akarták fogadtatni a nekik tetsző, húsvétot követő vasárnapi dátumot – közölte lapunk kérdésére Tóth Csaba országgyűlési képviselő, az MSZP helyi elnöke, aki szerint a kormánypártok még kedd délután a „folyosóról hívatták volna össze” a bizottsági ülést, hogy áterőszakolják a mielőbbi döntést. Szerinte nem hagyhatják szó nélkül ezt a felháborító eljárást, ami ma folytatódott. Tájékoztatása alapján csak a hivatal emberei akadályozhatták meg a jogsértést, amit folytattak azzal, hogy a hvb mai, reggel 8 órára összehívott ülésére fél órával a kezdés előtt tették közzé a meghívót, s ezzel sérült a nyilvánosság elve. Az MSZP-s állítja: nem elég, hogy tiltakoznak a Fidesz hatalmi politikája ellen, de mindenképpen jogi útra kell terelni az időközi választás kitűzésének az ügyét. – Egy magánszemély három napon belül megtámadhatja az eljárást, s akkor a Fővárosi Választási Bizottság, végül pedig a Kúria dönt – vázolta a jövőt Tóth Csaba, hozzátéve: a tegnapi ülésen jelen volt az MSZP csaknem valamennyi önkormányzati képviselője, éppen a visszaélések megakadályozásáért. 

Ezt viszont Rozgonyi Zoltán (Fidesz–KDNP) zuglói alpolgármester tekinti „politikai nyomásgyakorlásnak”. – Személyesen nem vettem részt az ülésen, de tudok arról, hogy a szocialisták mindent bevetettek, hogy ne dönthessen a hvb, pedig ebben a feszült légkörben mindenkinek érdeke, hogy a választásra és az azt megelőző kampányra mielőbb sor kerüljön – vélekedett Rozgonyi Zoltán, aki szerint megengedhetetlen, hogy politikusok ennyire nyíltan befolyásolják egy választási testület munkáját. – Érthetetlen számomra a magatartásuk, a Fidesznek ugyanis nem volt „kőbe vésett” dátum április 23-a. A gyors választás azért is szükséges, mert Zuglóban számos olyan problémát meg kellene oldanunk, amelyeket a durvuló kampány nehezít – közölte Rozgonyi Zoltán.

Karácsony Gergely (Párbeszéd) polgármestert többször is kerestük, de úgy tűnik, a kényes ügy miatt munkatársunk számára elérhetetlennek bizonyult. Viszont Makranczi László, a XIV. kerület jegyzője, a helyi választási iroda vezetője kiemelte: nem kíván beleszólni a pártok vitájába, ő csak azt tudja megerősíteni, hogy a helyi választási bizottság mai ülésének összehívása és a választás kitűzése is törvényes volt. – Én és munkatársaim készítették elő a döntést, amely kedden még korai volt, mára azonban az ünnepek (húsvét, illetve május 1. – a szerk.) miatt lehetséges egy áprilisi és két májusi időpontra is javaslatot tettünk. A választási bizottság döntött, s az ellen jogszerűen lehet fellebbezni jogszabálysértésre hivatkozva – fűzte hozzá Makranczi László.

Sápi Attila, Zugló több mint egy éve eltűnt MSZP-s önkormányzati képviselőjének mandátumának 2016. január 21-i megszűnését a jogszabályok alapján alig egy hete állapította meg a XIV. kerületi képviselő-testület. Azt megelőzően a Magyar Nemzet megkeresésére a BRFK közölte: Sápi Attilával szemben jelenleg is két körözés van érvényben. – A férfi ellen a XV. kerületi rendőrkapitányság elfogatóparancsot bocsátott ki járművezetés ittas állapotban vétség elkövetésének gyanúja miatt, mert a férfi a gyanúsítotti idézésén nem jelent meg, és ismert címén nem tartózkodott. Tekintettel arra, hogy a személy ismeretlen helyen tartózkodik, a büntetőeljárást felfüggesztették. Az eltűnés miatti körözést a BRFK bűnügyi főosztály célkörözési osztálya folytatja, az eljárás elévülési ideje pedig kilencven év – írták.

A politikailag kiemelt jelentőségű budapesti helyszínen tavasszal várható időközi választás tétje, hogy az elmúlt években egymással is rivalizáló balliberális pártok erősödnek-e, vagy további kompromisszumokra kényszerülnek az irányítást helyben 2014-ben elvesztett Fidesz–KDNP-vel. A képviselő-testületben ugyanis nincs többségük baloldali pártoknak sem. Eltűnt képviselőjük miatt azonban a szocialisták a két éve kialakult állapotokhoz képest engedményekre kényszerültek: a kormánypártoknak is 9 képviselőjük van, míg a polgármesterrel együtt az Összefogás Zugló nevű, az MSZP, az Együtt, a DK és a PM (mai nevén: Párbeszéd – a szerk.) „koalíció” színeiben mandátumot nyert is 9 mandátummal rendelkezik a teljes létszámmal vett 22 tagú testületben. A tényleges irányításhoz 12 szavazatra van szüksége bármelyik oldalnak, ezért értékelődött fel az elmúlt időszakban a Jobbik, az LMP, valamint a Civil Zugló Egyesület egy-egy tagja. Az időközi választás tehát nem a többségről, legfeljebb a zuglói bal- vagy jobboldal kedvezőbb 2018-as indulási pozíciójáról dönt.

Információnk szerint a kormánypártok most is a választókerületben 2014-ben hét szavazattal vesztes Szatmáry-Jähl Angélát indítanák, a szocialisták pedig egy újabb, három-négytagú összefogás keretében jövő héten mutatnák be a jelöltjüket.

Gyenes Levente, Gyömrő korábbi polgármesterének méltatlanság miatt megszűnt tisztségének betöltésére is április 23-ra tűzték ki az időközi választást. A gyömrői helyi választási bizottság ma döntött a voksolás időpontjáról. Gyenes Leventének a Budapest Környéki Törvényszék január közepén meghozott jogerős végzésével szűnt meg a pozíciója. Őt még tavaly áprilisban a Szegedi Ítélőtábla „a kecskeméti számlagyár” ügyében ítélte el jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre. Akkor önként lemondott, ám a 2016 augusztusában tartott időközi választáson több mint kétharmados többséggel újraválasztották. (Sz. Zs.)