Az akasztói Bogi vendéglőben egy lány áll a pult mögött, és ábrándosan nézi az utcát. Nem a kinti látvány – egy pocsolyában álló kóbor kutya – hatására kalandozik el a tekintete, hanem a nosztalgiától.
– Nagy élet volt itt – mondja csillogó szemmel, amikor megkérdezzük, miként teltek itt a kilencvenes évek, amikor működött az akkor még ötezres faluban az NB I-es labdarúgóklub, a Stadler FC. Most azért látogattunk el a ma már csupán háromezer-ötszáz lelket számláló alföldi településre, mert Stadler József, a helyiek Józsi bácsija azt tervezi, hogy újranyitja a stadiont. A minap jelentette be közösségi oldalán a legismertebb akasztói lakos, hogy visszavásárolta a stadiont a Stadler-alapítvány részére.
– Most arra hajolt rá Józsi bácsi, hogy edzőtáborokat meg gálameccseket szervez. Ebben lehet fantázia – mondja a lány, majd csak mosolyog, amikor arról érdeklődünk, mi volt minden akasztói Józsi bácsijának a trükkje. Hogyan sikerült telt házas meccseket varázsolnia és munkahelyeket teremtenie a semmi közepére az olajszőkítés, a téeszek feloszlatása és a rablóprivatizáció fénykorában?
– Azt csak ő tudja. Kérdezzétek őt – mondja a lány, és mosolyog tovább.
Így is teszünk, de az érintettre várnunk kell.
– Kicsit kések, tárgyalásom van, aztán pénzügyeket intézek – mondja a telefonba Stadler József, akire új lakása előtt várakozunk. Az üzletember ugyanis már rég nem a sportlétesítményben él, legutóbbi szabadulása után költözött be egy almazöldre festett szövetkezeti lakásba. A sötét folyosó fala lambériázott, a padló mettlachi, a juhászból lett milliomos lakása alatt pedig cukrászüzem működik.
De mire megsajnálnánk a sivár körülmények miatt, egyszer csak mellettünk terem a semmiből, hóna alatt iratköteg, kigombolt inge alatt látszik a fityegő aranykereszt, a szíve feletti kabátzsebben pedig ott az elmaradhatatlan, aranyszínű mobiltelefon.
– Bírósági vagy üzleti tárgyalás volt? – kérdezzük a lépcsőházban a lakás felé haladva.
– Üzleti, természetesen – mondja büszkén a vállalkozó, aki kétszobás lakása tárgyalójában ültet le minket. Az előtér hálóként és konyhaként is funkcionál, a tárgyaló pedig egyszerre raktár és termékbemutató terem. A két hosszú asztalon sorakoznak a Stadler-könyvek, a cirill betűs címkéjű sörök, a földön pedig befőttesüvegben különféle savanyúságok. Az egyik asztal végén úgy fél méter hosszan gyógyszeres dobozok hevernek.