Több mint egymilliárd forintnyi taotámogatást használtak fel jogosulatlanul a hazai labdarúgó-egyesületek a rendszer bevezetését követő első három évben, ám a szankciók elmaradtak. Lapunk két hete számolt be arról, hogy a magyar vízilabdaklubok nagyjából minden tizedik, működésükre fordított adóforintot rosszul költik el, így vissza kellene fizetniük, de az ellenőrzési mechanizmus hiányosságai miatt erre szinte soha nem kerül sor. A szakszövetség ugyan közel 570 millió forintnyi jogosulatlan felhasználást állapított meg, a folyamat azonban ezen a ponton megakadt, mivel az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) finoman szólva sem kapkodja el az ügyek lezárását. Sokat elárul, hogy csak azt követően került pont többéves ügyek végére, hogy a szaktárcát a vízilabdával kapcsolatos adatokat eredetileg kikérő Transparency International és lapunk is megkereste kérdéseivel.
Ilyen előzmények után kíváncsiak voltunk, hogy a többi érintett sportágnál hogyan áll az államkassza helyett a sportszervezeteknél landoló adóforintok jogosulatlan elköltésének ellenőrzése és szankcionálása. Nos, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) lapunk érdeklődésére küldött válaszából egyértelműen kiderül: a legnagyobb taofelhasználó futball esetében sem túl aktív a minisztérium. Ez azért hatalmas gond, mert nélkülük semmilyen következménye nincs a visszaélések megállapításának.
Ahogy erre a szövetségnél is felhívták a figyelmünket: a felülvizsgálatot végző MLSZ-nek az ellenőrzések eredménye alapján csak javaslattételi joga van, az elszámolást lezáró döntést kizárólag a minisztérium hozhatja meg. Azaz ugyanúgy csak az Emmi határozhat a pénz visszaszedéséről, mint az érintett sportszervezet támogatási rendszerből történő kizárásáról.
Ezekre viszont túl sok esetben egyelőre nem került sor. Bár az MLSZ a 2011–2012 és a 2013–2014 közötti három szezonban összesen több mint 300 sportfejlesztési program esetében állapított meg szabálytalan felhasználást, az Emmi mostanáig mindössze tíz szervezet esetében hagyta jóvá a szövetség kizárásra vonatkozó javaslatát. További 30 ilyen jellegű ajánlás ügyében egyelőre nem hoztak határozatot.
Ráadásul mindegyik döntésre tavaly került sor, legalább három, de egyes esetekben közel öt évvel a jogosulatlan felhasználást követően. Így fordulhatott elő, hogy négy olyan kizárt egyesület biztosan van, amelynek 2014-ben még jóváhagyta sportfejlesztési programját a szövetség, és ennek megfelelően pénzt is gyűjthettek, holott – mint azóta az Emmi döntése nyomán hivatalossá vált – a korábbi években szabálytalanul használták fel a támogatást. Az pedig már csak hab a tortán, hogy véletlenül sem a legnagyobb halakat sikerült elkapni. A tíz szankcionált klub többségénél mindössze néhány millió forintos összeget vitattak az ellenőrök. Az egyetlen kivétel az Egri Futball Club Kft., amely két egymást követő évben is 60 millió forintot irányított sikerrel magához az államkincstár helyett, majd használt fel (részben vagy egészben) szabálytalanul.
Ennek megfelelően az MLSZ által visszafizetésre javasolt támogatások nagy része sem a kizárt szervezeteknél landolt. A már említett bő egymilliárdos összeg legfeljebb hatoda kerülhetett ehhez a tíz egyesülethez, de valószínűbb, hogy ennél is jóval kevesebb. A kiszabott büntetésekből ugyanis az látszik, hogy nem a teljes nekik megítélt 166 millió forintot használták fel rosszul.
A nem megfelelően elköltött pénzt egyébként 50 százalékos büntetéssel és kamatokkal növelve kellene – szintén az Emmi határozata alapján – visszagyűjteni, erre azonban még az eltiltottaknál sem biztos, hogy sor került. Kerestük a minisztériumot erre vonatkozó kérdéseinkkel, lapzártánkig azonban nem érkezett válasz. Az biztos, hogy voltak olyan klubok, amelyek – sportjogászok szerint jogilag értelmezhetetlen – felszólító levelet kaptak a szaktárcától, sőt állítólag az adóhatóságnak is adtak át ügyet, de biztosan nem tömegesen.
Emellett az sem egyértelmű, ellenőrizte-e a minisztérium a 300 millió forint értéket meghaladó sportfejlesztési programokat. Az ilyenek ugyanis automatikusan az Emmihez tartoznak, ezekben jogszabály szerint a szövetségek részt sem vesznek. A labdarúgásban pedig szép számmal akadnak a megadott értékhatárnál is nagyobb programok. A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány például legrosszabb évében is bő másfél milliárdot szedhetett össze adóforintokból, tavaly pedig a hárommilliárdot közelítette meg a jóváhagyott program költségvetése. Kalkulációink szerint a rendszer bevezetése óta az összes futballba áramló taotámogatás 27 százalékát, 35 milliárd forintnyi költést kellett volna az Emminek ellenőriznie, de hogy erre sor került-e, nem tudni, a minisztérium ugyanis erre a kérdésünkre sem válaszolt.
A lapunk által megkérdezett szakértők abban mindenesetre egyetértettek, hogy a labdarúgásban rengeteg pénzt lehetne visszaszedni a nem megfelelő felhasználás miatt, ha az illetékesek komolyan vennék a feladatukat. Állítólag néhány éve egy előadó egy szakmai konferencián azzal viccelődött, hogy ebből épül majd az új Puskás Ferenc Stadion is. Vélhetően arra utalt, hogy a visszagyűjtött pénzt elvileg csak sportcélú fejlesztésekre lehet fordítani. Az MLSZ-nél most lapunknak azt mondták, az eddig ellenőrzött években a támogatások 2,8 százalékát javasolták visszafizetésre. Úgy tudjuk azonban, hogy a korábbi kommunikációban ennél kissé magasabb, 3-5 százalékos arány szerepelt. A futballszervezetek eddig közel 130 milliárd forintnyi társasági adót irányítottak magukhoz, a jogosulatlan felhasználás 3,6 és 6,4 milliárd forint között lehetett. Ha ehhez viszonyítjuk a szankcióval sújtott klubok maximum 166 millióját, az még kiábrándítóbb, mintha csak az első három év adatait szemléljük.
