Pár éven belül 370 ezer ember hagyhatja el Magyarországot

A fiatalok és a középkorúak jelentős hányada elvágyódik Magyarországról, sokan már szervezik is külföldre költözésüket.

Mi sem mutatja jobban, milyen erős trendről van szó, mint az, hogy Gödri kutatása szerint a 18–40-es generáció mindössze egyötöde mondta azt, hogy eszébe sem jutna külföldre menni.

Még azok harmada sem zárta ki a lehetőséget, akik eddig egyébként még nem játszottak el az elvándorlás gondolatával. A migráción gondolkodó magyarok 35 százalékának komolyak a szándékai, 19 százalékuk pedig azt mondta, hogy már meg is hozta a döntést.

Ráadásul a terveit komolyan vevő 370 ezres csoport 48 százaléka mindenképpen menni akar, 52 százalékuk pedig már jelentkezett is valamilyen állásra. 86 százalékuk tájékozódott a külföldön tartózkodás, 87 százalékuk a külföldi munkavállalás feltételeiről. 54 százalékuk pedig egy éven belül már költözni is akar, nem húzná tovább céljainak megvalósítását. Sokan annyira elszántak, hogy pénzt is ölnek a „projektbe”: képzik magukat, nyelveket tanulnak. A tanulmány megjegyzi: a 18–40 évesek körében 11 százalékra tehető azok aránya, akik nagy valószínűséggel meg fogják valósítani migrációs terveiket.

Természetesen nem arról van szó, hogy a külföldi életet tervezgetők végleg el akarják hagyni szülőhazájukat: 27 százalékuk pár hétre, esetleg hónapokra, 28 százalékuk 3–5 évre települne ki. Viszont a megkérdezettek hat százaléka azt mondta, ha elmegy, nem fog többé visszaköltözni Magyarországra.

A már most is munkaerőhiánnyal küzdő magyar gazdaságra újabb csapást hozhat, hogy a magas piaci értékű, egyetemet végzett magyarok 33 százaléka, a szakmunkások 34, az idegen nyelven magas szinten beszélők 55 százaléka fontolgatja – ha átmeneti időre is –, hogy külföldre költözik. Ez azért is komoly probléma, mert az országban működő multik, illetve a hazai kis- és középvállalkozók évek óta panaszkodnak arra, hogy nem találnak képzett és tapasztalt munkaerőt, ezért kénytelenek visszafogni a fejlesztést. Ha valaki például lakásfelújítást tervez, sokszor hónapokat vár arra, hogy a munkával megbízott gázszerelő, festő ráérjen.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) tavaly kidolgozott egy javaslatot, amely a lengyel példát alapul véve felvetette 250 ezer külföldi vendégmunkás Magyarországra telepítését. Az MGYOSZ szerint az egyik legfőbb baj, hogy a munkavállalási célú elvándorlás gyorsul, a képzett fiatalok külföldre mennek. Kisebb botrányt okozott, hogy a bevándorlást ellenző, a migránsok ellen kampányoló kormány egyik tagja, Varga Mihály bejelentette: neki tetszik a gyáriparosok ötlete, a „kulturálisan beilleszthető” vendégmunkások behozatala az EU-n kívüli országokból. Aki esetleg arra számít, hogy hazai segédmunkásokkal, átképzésekkel pótolható a hiányzó munkaerő, annak figyelembe kell vennie azt is, hogy az NKI tanulmánya szerint körükben az egyik legmagasabb a külföldi életet tervezők aránya: 32,6 százalék. A munkanélküliek körében pedig 42 százalék ez az arány.

A legijesztőbb adat a fiatalabbakra vonatkozik: a 18–24 évesek közel fele mondta azt, hogy nyakába venné a világot, a még tanulók 53 százaléka pedig azt fontolgatja, hogy az iskola befejezése után külföldre megy. Ez annyiban nem különös, hogy a fiataloknak még nincsenek kötöttségeik, nem élnek párkapcsolatban, nincs gyerekük. Ám a fiatalok elvándorlása azért is aggasztó lehet, mert ők várhatóan külföldön vállalnak gyermeket, a családalapítás pedig fékezi a mobilitást, tehát nem biztos, hogy később hazatérnek. Az LMP által márciusban kikért adatok szerint 2010 óta 78 ezer gyerek született külföldre vándorolt, illetve állampolgárságot kapott szülőtől (összehasonlításképpen: tavaly 91 ezer baba jött világra idehaza). Ráadásul a határokon kívül megtelepedett nők szívesen vállalnak akár két gyereket is: egy 2011-es brit felmérés szerint az Angliában és Walesben élő magyarok termékenységi arányszáma jóval magasabb (1,63) volt, mint az itthoni (1,3).

A most publikált tanulmány szerint a migráció motorja az elégedetlenség. A megkérdezettek jelentős része arra panaszkodott, hogy munkájával, illetve szakmai előremenetelével elégedetlen. A migrációt tervezők 43 százaléka mondta azt, hogy azért menne külföldre, mert nem úgy alakult az élete az elmúlt években, ahogy korábban elképzelte. „A negatív változást észlelők nyilvánvalóan elégedetlenek a mindennapi életüket meghatározó társadalmi, gazdasági körülményekkel, és ez migrációs terveikben is tükröződik. Azok körében, akik úgy vélték, hogy Magyarország helyzete az elmúlt három évben sokkal rosszabb lett, 41 százalék a migrációs potenciál” – jegyzi meg a tanulmány.

A kormány egyébként előszeretettel hivatkozik arra, hogy segít a hazaköltözésben. Csakhogy ezek a programok rendszerint kudarcba fulladnak. Az NGM és az Országos Foglalkoztatási Kft. Gyere haza, fiatal! nevű projektje alig 150 embert tudott hazacsábítani egy év alatt. A 444.hu pedig a múlt héten számolt be arról, hogy a Vállalkozz itthon, fiatal! programban részt vevők hoppon maradtak, miután hónapokig késett a kormány által beígért támogatás.