Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján, fiktív gyakornoki foglalkoztatás gyanújával, költségvetési csalás miatt indult másik nyomozásban tavaly szeptemberben kérték a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Erre azért volt szükség, mert az EP korábbi, ugyancsak Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó döntése csak a kémkedési ügyre vonatkozott. Mivel a mentelmi jog felfüggesztése konkrét bűncselekményhez kapcsolódik, újra kérniük kellett a mentelmi jog felfüggesztését. Bár a legfőbb ügyész már tavaly szeptemberben kérte ezt, a felfüggesztés csak idén májusban történt meg – hívta fel a figyelmet a szóvivő.
Fazekas Géza az időpontok felidézésével azokra a kritikai észrevételekre reagált, hogy Kovács Béla ügyében rendkívül lassan halad az eljárás.
A szóvivő, utalva arra, hogy a két eljárást egyesítették, rögzítette: „összeadva két év, három hónapig parkolt ez az ügy az Európai Parlament előtt”.
A szóvivő arra is kitért, hogy az Európai Parlament első mentelmi jogot felfüggesztő határozata kifejezetten rendelkezett arról is, hogy a magyar büntetőeljárás nem korlátozhatja Kovács Béla szabad mozgását, vagyis kényszerintézkedést nem kezdeményezhettek vele szemben. A második határozatban ez már nem szerepelt, így az ügyészséget már nem köti ez a korlátozás.
Megerősítette: Kovács Bélát az ügyészség július 19-re idézte be ismételten. Amennyiben akkor nem jelenik meg és magát szabályszerűen nem menti ki, akkor „a büntetőeljárási törvény szerint megvannak a szükséges és egyben lehetséges feltételei”, hogy milyen lépés következhet ebből – fogalmazott.
