Kovács Béla továbbra sem igazolta, miért nem jelent meg a kihallgatásán

Az ügyészség szerint orvosi iratok nélkül nem lehet eldönteni, hogy a jobbikos politikus jogszerűen maradt-e távol.

Kovács Béla jobbikos európai parlamenti (EP-) képviselő ez idáig továbbra sem igazolta, miért nem jelent meg a június 23-i idézésekor – erről a Legfőbb Ügyészség szóvivője beszélt újságíróknak egy pénteki háttérbeszélgetésen.

Fazekas Géza felidézte: június 28-án Kovács Béla meghatalmazott ügyvédje telefonon, majd e-mailben is arról tájékoztatta az ügyészséget, hogy védencét Abháziában kezelik, amiről – ismertetése szerint – Kovács Béla tájékoztatta őt. A szóvivő hozzátette: ez az utolsó hivatalos tájékoztatás, amit az ügyészség kapott, de ehhez sem csatoltak orvosi iratokat, más igazolást, így a vádhatóság egyelőre nem tudja, hogy Kovács Béla jogszerűen nem jelent meg a kihallgatásán vagy sem.

Azzal összefüggésben, hogy a héten ellentmondó információk láttak napvilágot Kovács Béla hollétéről, Fazekas Géza azt mondta: az ügyészség „nem tudja azt, hogy rendelkezésére áll-e az egyébként más ügyben kémkedés miatt gyanúsított Kovács Bélának térerő, faxkészülék, van-e internetkapcsolata, de tény az, hogy az elmúlt két hét alatt sem faxon, sem levélben, sem e-mailben nem volt módja és lehetősége arra, hogy a hatóságot tájékoztassa, ezzel szemben arra volt módja és lehetősége, hogy különböző interjúkat adjon”.

A Magyar Idők keddi számában írt arról, hogy Kovács Béla Abháziában tartózkodik gyógykezelésen, ám az EP-képviselő még aznap a Facebook-oldalán, valamint az MTI-nek küldött közleményében azt közölte, hogy Brüsszelben van.

Fazekas Géza a pénteki háttérbeszélgetésen felidézte: Kovács Bélát két bűncselekménnyel gyanúsította meg, illetve készül meggyanúsítani az ügyészség. Az első eljárásban még 2014 áprilisában tett feljelentést az Alkotmányvédelmi Hivatal, miután a polgári elhárítás figyelmét felkeltette, hogy a képviselő rendszeresen találkozik konspiratív módon orosz diplomatákkal, és havonta Moszkvába látogat. A szóvivő rámutatott: ebben az úgynevezett kémkedési ügyben bár a legfőbb ügyész már 2014 májusában kérte az Európai Parlamenttől a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, arra csak 2015 októberében került sor. A Központi Nyomozó Főügyészség pedig csak ezt követően, 2015 decemberében tudta gyanúsítottként kihallgatni.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) ajánlása alapján, fiktív gyakornoki foglalkoztatás gyanújával, költségvetési csalás miatt indult másik nyomozásban tavaly szeptemberben kérték a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését. Erre azért volt szükség, mert az EP korábbi, ugyancsak Kovács Béla mentelmi jogának felfüggesztésére vonatkozó döntése csak a kémkedési ügyre vonatkozott. Mivel a mentelmi jog felfüggesztése konkrét bűncselekményhez kapcsolódik, újra kérniük kellett a mentelmi jog felfüggesztését. Bár a legfőbb ügyész már tavaly szeptemberben kérte ezt, a felfüggesztés csak idén májusban történt meg – hívta fel a figyelmet a szóvivő.

Fazekas Géza az időpontok felidézésével azokra a kritikai észrevételekre reagált, hogy Kovács Béla ügyében rendkívül lassan halad az eljárás.

A szóvivő, utalva arra, hogy a két eljárást egyesítették, rögzítette: „összeadva két év, három hónapig parkolt ez az ügy az Európai Parlament előtt”.

A szóvivő arra is kitért, hogy az Európai Parlament első mentelmi jogot felfüggesztő határozata kifejezetten rendelkezett arról is, hogy a magyar büntetőeljárás nem korlátozhatja Kovács Béla szabad mozgását, vagyis kényszerintézkedést nem kezdeményezhettek vele szemben. A második határozatban ez már nem szerepelt, így az ügyészséget már nem köti ez a korlátozás.

Megerősítette: Kovács Bélát az ügyészség július 19-re idézte be ismételten. Amennyiben akkor nem jelenik meg és magát szabályszerűen nem menti ki, akkor „a büntetőeljárási törvény szerint megvannak a szükséges és egyben lehetséges feltételei”, hogy milyen lépés következhet ebből – fogalmazott.