Lassan csipkedi, őrli a természet a nagyjából két méter széles betonsávot, a burjánzó parlagfű és egyéb gyomok már csaknem benőtték a széleket, miközben centiméter szélességű, 5-6 méterre is elnyúló törések vágnak kanyonokat a – szó szerint – semmibe vezető aszfaltba. Így fest egy kellemes, szeles vasárnapon a 2015-ben átadott, a Heves megyei Hatvant és Boldogot összekötő kerékpárút, ami a hozzá kapcsolódó hatvani sétánnyal, gyalogoshíddal és a kerékpáros kalandparkkal együtt 1,139 milliárd forintos európai uniós támogatásból készült. Az értelmetlen beruházások panteonjában rangos helyre esélyes projektet a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozó Duna Aszfalt Kft. kivitelezte. Az úton már az átadás utáni évben garanciális javításokat kellett végezni. A burkolat ugyanis egyetlen tél alatt szétrepedezett, a résekből nád és gyomnövénytelepek nőttek ki. A 7,3 kilométeres nyomvonalból hét kilométert kellett teljesen újraaszfaltozni, illetve kijavítani. Ez szemmel láthatóan nem sikerült jól, helyszíni szemlénk alapján újrakezdődött az állagromlás, amit egy újabb tél végezhet be.
Ráadásul a Hatvan–Boldog-kerékpárút legfőbb jellegzetessége, hogy Boldogra nem lehet elkerekezni rajta, nem tart sehová, és nem csatlakozik a környék kerékpárút-hálózatához sem. Az aszfalt a Zagyva folyó mellett, a szántóföldek ölelésében egyszer csak véget ér. Egy néhány kilométerrel arrébb lévő, több méter széles, kátyúkkal tarkított hídon ugyan el lehet kerekezni a folyó túlpartján fekvő falu felé, csakhogy ehhez egy traktorok és teherautók által használt, kerekek vájta árkokkal teletűzdelt földúton kell végigmenni, amit egy könnyű vasárnapi délelőtti eső nem sokkal ottjártunk előtt változtatott sártengerré.
Boldog független polgármestere, Laczkó Roland lapunknak örömmel mesélte, hogy egy gond hamarosan megoldódik. Az önkormányzat 99 millió forintos uniós pályázati pénzt nyert el arra, hogy megépüljön a falut és a kerékpárutat összekötő, a Zagyva-hídig tartó bicikliút. Az építkezés várhatóan szeptemberben kezdődik. Laczkó szerint ezután jóval többen járják majd az utat, amit az odavezető földút járhatatlansága miatt télen egyáltalán nem használtak a boldogiak. A polgármester szerint nem ők, hanem Hatvan önkormányzata felel a kerékpárút állapotáért és karbantartásáért.
Megkérdeztük Hatvan polgármesterét, a helyi Fideszből tavaly kizárt Horváth Richárdot is a beruházás eredményéről. Horváth egyébként azután távozott a kormánypártból, hogy a város korábbi polgármesterével, a most a fejlesztési minisztérium államtitkáraként dolgozó Szabó Zsolttal – aki az útépítés idején vezette Hatvant – feloldhatatlan vitája volt. Az önkormányzat válaszában kiemelte, a Duna Aszfalt Kft. vállalta, hogy az újabb úthibákat idén novemberig kijavítja. Hozzátették, arról nincsenek adataik, hányan használják a létesítményt.
Pedig az útvonal kihasználtsága a jelek szerint nem túl nagy. Ottjártunkkor a kissé borús, de esőmentes, kellemes időben 3 óra alatt 14 kerékpárost és 2 futót számoltunk meg. Bár a projekt leírása szerint a kerékpárút egyik fő célja a falusi turizmus fejlesztése volt, egy Hatvanból a bicikliút feléig eltekerő, majd onnan visszaforduló középkorú pártól megtudtuk: szívesen elmennének Boldogra vagy tovább, ha tudnának. Az út mentén ráadásul egyetlen pihenőhelyet találni: két darab asztalt padokkal, ivókút és árnyék nélkül a tűző napon, két nejlonzsák szeméttel. A pár női tagja tanárként dolgozik, ő elmondta, a Hatvanban tanuló gyerekek inkább busszal utaznak reggelente a városba.
A kerékpárút hatvani végénél lévő Kerékpáros Kalandparkban viszont egyetlen kerékpárost sem láttunk vasárnap, pedig nyitva volt. Egy közeli fabódé mellett parkoló autóban ült az illetékes, aki beengedheti a kerekezőket. Ezért cserébe csak egy regisztrációs űrlapot kell kitölteni, amiben a belépő vállalja, hogy saját felelősségre használja az egyébként enyészetnek indult, fadeszkákból összekalapált, védőháló nélküli pályát. Az óvatosság nem véletlen, két éve ugyanis egy profi kerékpáros a gerincét törte a pályán egy reklámfilm forgatása alatt.
A 2015. júniusi átadás óta, két év alatt összesen 39-en használták a kalandparkot – derült ki a hatvani önkormányzat válaszából, akik 2016 szeptemberében az Átlátszónak még 37 látogatóról számoltak be. Vagyis egy év alatt mindössze ketten merészkedtek a pályára, ami az önkormányzat szerint egyáltalán nem balesetveszélyes, a gerinctöréses eset pedig a kerékpáros felelőssége volt, mert engedély nélkül, országúti kerékpárral hajtott fel a még át nem adott építési területre. Bezárni azonban nem lehet: mivel a teljes projekt uniós pályázatból valósult meg, a megvalósulás után ötéves fenntartási kötelezettség lépett hatályba. Tehát 2020. június 30-ig bárki megcsodálhatja Hatvanban az uniós pénzégetés mementóját.
Elszórt milliárdok
Folyamatosan önti a pénzt a kormány a kerékpáros-infrastruktúra fejlesztésébe, de utóbbi inkább egy lyukas vödörhöz hasonlít. Magyarország eddigi legdrágább, 424,7 millió forintból készült kerékpároshídját építették fel Budapesten a Rákos-patak fölött az idei vizes vébére, azonban a sportesemény ideje alatt nem lehetett rá biciklivel felhajtani. Ráadásul csak a patak egyik oldalán van bicikliút, a hídon átkelve egy autóparkolóhoz jutunk, illetve 300 méterrel távolabb már van egy másik híd. A 2015 végén Tiszafüreden átadott, csaknem egymilliárd forintból épült Tisza-tavi kerékpáros-kilátóról nemcsak hogy nem lehet rálátni a tóra, de baleset-veszélyessége miatt hosszú ideig zárva volt. Csak ezen a héten a kormány 1,5 milliárd forint elköltéséről döntött a Tisza-tavi kerékpáros-infrastruktúra fejlesztésére, illetve 1 milliárdról egy hortobágyi bicikliút építésére. Egy kormányhatározat szerint 2019-ig 27,2 milliárd forintból 473 kilométernyi kerékpárutat építenének.
