Totális a támadás vidéken a civilek ellen: a pécsiek bírósághoz fordulnak

Székesfehérvár közgyűlésének határozata szorgalmazza, hogy a magyar önkormányzatok utasítsák el a Soros-tervet.

A civil szervezet tanodát működtet a pécsi Gyárváros területén, emberi jogi és egyenjogúsági programjaikat 11 éve folytatják a baranyai megyeszékhelyen. Kérdésünkre Nyirati András elmondta: Pécsnek korábban nem volt problémája működésükkel, sőt 2009–2012 között – ha nyögvenyelősen is – támogatták a szervezetet, és a Nemzeti Együttműködési Alapnál is sikeresen pályáztak.

– Felkészülünk a legrosszabbra – mondta az emberi jogi munkatárs arra a kérdésünkre, a per miatt milyen válaszlépésre számítanak. Abban bíznak, hogy az eddig történtek csak a választási kampány részét képezik, és a politikai nyilatkozatok mellett a felszámolásukat célzó konkrét lépésekig nem jut el a kormánypárt. A jogvédő az ellenük és a debreceni Alternatív Közösségek Egyesülete (AKE) elleni kampányt annak a sorozatnak a következő lépcsőjeként értelmezi, ami a Norvég Civil Alap elleni eljárással indult és a civiltörvény elfogadásával folytatódott. Ugyanakkor figyelmeztető jelnek tekintik a Rogán Antal kabinetminiszter múlt hétfői parlamenti bizottsági meghallgatásán elhangzottakat, miszerint a kormány a civilek munkáját megakadályozó javaslatcsomagon dolgozik. Mindezzel közel egy időben Debrecenben, hétfői sajtótájékoztatóján a megyei jogú városok fejlesztéséért felelős tárca nélküli miniszter, Kósa Lajos mutatott mintát a vidéki polgármestereknek abból, hogyan szólaljanak fel az egyébként törvényesen működő civilek ellen. Szerinte a debreceni AKE csak látszólag végez civil tevékenységet, ehelyett a menekültek betelepítésében, integrációjában és családegyesítésében vállal feladatokat. A miniszter – a hajdú-bihari megyeszékhely volt polgármestere – annak a Modern városok programnak a lebonyolításáért felel, amely több mint ezermilliárd forint fejlesztési forrást nyújt a megyei jogú városoknak; ezek Salgótarján és Szeged kivételével mind Fidesz-vezetés alatt állnak. Kiemelendő, az a Szita Károly kaposvári polgármester tiltakozott elsők között a vélelmezett bevándorlásszervező irodák létrehozása ellen, aki jelenleg a Megyei Jogú Városok Szövetségét vezeti.

A Magyar Nemzet információi szerint egyébként a fideszes Cser-Palkovics András által vezetett Székesfehérvár is Soros-ellenes határozatot fogadott el. A Fidesz-frakció által beterjesztett dokumentum szerint a közgyűlés meg akarja védeni a civil szervezeteket attól, hogy Soros György a „spekulációs ügyletekből származó vagyonából” felvásárolja őket, és „rájuk kényszerítse betelepítéspárti ideológiáját”. A határozatban tiltakoznak az ellen, hogy – Szita Károly megfogalmazásához kísértetiesen hasonlóan – „Soros György bevándorlásszervező irodákat” akar nyitni a magyar városokban, és „több százezer dollárt oszt szét ezekben a hetekben, hogy felépítse vidéki hálózatát”. Ez a terv valamennyi településre, így Székesfehérvárra is „rendkívül veszélyes, hiszen veszélybe kerülne a mindennapok biztonsága”.

„A közgyűlés kinyilvánítja, hogy nem kíván Székesfehérváron sem bevándorlásszervező irodát, sem migránstábort, egyúttal szorgalmazza, hogy a magyar önkormányzatok utasítsák el a Soros György által tervezettek és a kötelező, felső korlát nélküli betelepítési kvóta végrehajtását” – írták a határozatban, melynek végén felkérték a polgármestert, hogy a döntésről tájékoztassa a Megyei Jogú Városok Szövetségét.

Buth Sándor, az Együtt helyi képviselője lapunknak elmondta, a javaslatot három ellenzéki ellenszavazattal vette napirendre a közgyűlés. Ezután ő az MSZP és a DK színeiben megválasztott társaival együtt jelezte, nem asszisztálnak „a Fidesz kampánycéljaihoz”, ezért kikapcsolják a szavazógépet, azaz hiányzóként lesznek jelen.