Gulyás Gergelyt az Origo.hu azon felvetéséről kérdezték, miszerint Soros György kitiltható lenne, mert úgy tudják, nincs magyar útlevele. A Fidesz frakcióvezetője azt mondta: ahhoz, hogy valakit ne lehessen Magyarország területéről kitiltani, a magyar állampolgárság igazolására van szükség.
Kifejtette: a magyar állampolgársági törvény a vérségi elven alapul, tehát az is magyar állampolgár az absztrakció szintjén, aki ezelőtt egy évszázaddal kiment Amerikába, s a gyermekei, az unokái és a dédunokái is magyar állampolgárok, de erre igazolás nélkül nem lehet hivatkozni.
Arra a kérdésre, hogy ha Soros Györgynek nincs magyar útlevele és személyigazolványa, akkor kitiltható-e, úgy válaszolt: ha a feltételezés igaz, és az üzletember nem tudja igazolni az állampolgárságát, akkor kitiltható.
Arra a felvetésre, hogy Magyarország a hírek szerint az utóbbi időben bevándorlókat fogadott be, Gulyás Gergely kijelentette: Magyarország egyetlenegy bevándorlót sem fogadott be, csak a genfi egyezmény alapján oltalmazotti státust élvező és menekült személyeket. Hozzátette: az így érkező emberek 10 százaléka, 490 ember van jelenleg Magyarországon.
Gulyás Gergely közölte: a Fidesz támogatja a kormány Stop, Soros! törvénycsomag-tervezetét, amelynek részleteiről a Fidesz február közepén Visegrádon tartandó frakcióülése is állást foglal majd.
A politikus a törvénytervezetet indokolva hangsúlyozta: a nemzeti konzultáción több mint 2,3 millió ember mondott nemet arra, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon, és ez a támogatás több mint a kétszerese a legnagyobb ellenzéki párt által az előző parlamenti választáson kapott szavazatoknak.
Kérdésre válaszolva a frakcióvezető közölte: az Országgyűlés februári ülésén tárgyalni fognak a törvénycsomagról, és bár nincs elvi akadálya annak, hogy a parlament akár el is fogadja, kérdéses, hogy van-e értelme. Ha ugyanis a Fidesz politikai ellenfelei kerülnek hatalomra a választásokon, akkor hatályon kívül helyezik a törvényt, ha pedig a Fidesz, akkor a választások után is el tudja fogadni.
Azt mondta: a törvényjavaslat lényege, hogy az illegális migrációt, a törvénytelen határátlépést támogató, külföldi forrásokból működő szervezeteknek regisztráltatniuk kell magukat, a tevékenységükről be kell számolniuk, külföldi juttatásaik után bevándorlásfinanszírozási illetéket kell fizetniük, az ebből származó bevételeket pedig a kormány kizárólag határvédelemre fordíthatja.
Emellett – folytatta – a tervezet létrehozza az idegenrendészeti távoltartás intézményét, amely hasonlít a kitiltáshoz, de nem büntetőjogi szankció, és a fő szabály szerint a határsáv nyolc kilométeres körzetében alkalmazható, de harmadik országbeli, nem magyar állampolgárral szemben az ország egész területére kiterjeszthető. Hangsúlyozta: erre kizárólag a bevándorlás okozta válsághelyzet időszakában van lehetőség, és hathavonta jogorvoslattal lehet élni ellene.
Ez az intézmény segít, hogy távol lehessen tartani a határsávtól, illetve adott esetben Magyarország egész területéről azokat, akik az illegális bevándorlás támogatásával a magyar nemzetbiztonságra és a magyar polgárok biztonságára komoly veszélyt jelentenek – szögezte le.
Megjegyezte: az uniós szabályozásban ennél „sokkal durvább gyakorlat” is létezik, például Angliában, ahol a deportation nevű eljárás lehetővé teszi az állampolgárságtól való megfosztást – amit a magyar alkotmány megtilt – és az ország területéről való eltávolítást belügyminiszteri döntéssel.
Kiemelte: a kormánynak mindent meg kell tennie azért, hogy az előző években kialakuló bevándorlási válság lezárulhasson. Eddig kizárólag a nemzeti intézkedések voltak sikeresek, mert Brüsszel a bevándorlást támogatta, az Európai Unió nem szankcionálta az illegális határátlépést, hanem a jogsértőkkel szemben követelt szolidaritást – fogalmazott.
Arra a felvetésre, hogy a TASZ szerint jogellenes és alkotmányellenes lehet a külföldi forrásokra kivetett illeték, a frakcióvezető azt mondta: meghallgatják az érvelést, de nem látnak ilyen aggályt. Illegális tevékenység finanszírozásáról van ugyanis szó, így az ilyen jellegű illeték kiszabása nem ellentétes az alkotmánnyal. Szintén kérdésre megerősítette: a törvénycsomag csak az illegális migrációt támogató szervezetekre vonatkozik, azokra nem, amelyek a tranzitzónához való eljutást és a menekültkérelem jogszerű beadását támogatják, így a Vöröskeresztre sem vonatkozhat a szabályozás.
Gulyás Gergely egy esetleges miniszterelnök-jelölti vitáról szóló kérdésre válaszolva arról is beszélt, nem látszik, hogy lenne kihívó, így ebben a pillanatban nem látja értelmét a vitának.
