A közlemény szerint a védő a Szolnoki Törvényszék, a Szegedi Ítélőtábla, valamint a Kúria ítéletével szemben terjesztett be perújítási kérelmet.
Az ítélőtábla végzése ellen a kézbesítéstől számított nyolc napon belül Tátrai Miklós védője fellebbezést jelenthet be.
A 2008-as sukorói telekcsere-szerződés ügyében Tátrai Miklóst a Szolnoki Törvényszék 2015. szeptember 30-án hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt négy év börtönre ítélte. A Szegedi Ítélőtábla a 2016. október 26-án az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és a férfit felmentette. A Kúria a 2017. június 8-án harmadfokú ítéletével a Szegedi Ítélőtábla másodfokú ítéletét megváltoztatva Tátrai Miklóst hűtlen kezelés bűntettének kísérlete miatt három év szabadságvesztésre ítélte.
A közlemény szerint a bíróság jogerős ítéletével szemben akkor van perújításnak helye, ha olyan új bizonyítékot hoznak fel, amely valószínűvé teszi, hogy a terheltet fel kell menteni, lényegesen enyhébb büntetést kell kiszabni, vagy büntetés helyett intézkedést kell alkalmazni, illetve a büntetőeljárást meg kell szüntetni. A Tátrai Miklós védője által benyújtott perújítási indítványban felajánlott bizonyítékok nem teszik valószínűvé, hogy az alapügyben beszerzett és értékelt bizonyítékok láncolatát meggyengítve a jogerősen megállapított tényállástól eltérő tényállás, ezáltal az elítélt felmentését, az eljárás megszüntetését avagy a büntetés lényeges enyhítését eredményeznék.
A perújítási indítvány elutasítása miatt a szabadságvesztés büntetés-végrehajtás félbeszakítására – törvényi feltétel hiányában – nincs lehetőség – áll a közleményben.
Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött – egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő – telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli–magyar üzletemberrel.
A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A Kúria ítélete szerint a szerződéskötéskor Tátrai Miklós megszegte a rá vonatkozó szabályokat, a megállapodást jogszerűen nem köthette meg, és ennek nyomán 1,2 milliárdos vagyoni hátrány következhetett volna be.
