Rendőri rajtaütés: hivatalnokok bilincsben

Ukrán állampolgároknak készíthettek hamis okiratokat Hajdúdorogon.

Hamis okiratok megszerzésében segíthetett ukrán magánszemélyeket az a két kormányhivatali alkalmazott, akiket január 24-én nagy létszámú, golyóálló mellényekkel is felszerelt rendőri egységek vettek őrizetbe – másik két magyar magánszemély társaságában – Hajdúdorogon – értesült a Magyar Nemzet. Lapunk érdeklődésére kiderült, hogy az ügyben nem a Hajdú-Bihar Megyei, hanem a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) járt el. Kérdéseinkre a BRFK a nyomozásban érintettek azonosíthatóságának elkerülése miatt csak annyit volt hajlandó elárulni, hogy hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntett gyanúja miatt vettek őrizetbe négy magyar állampolgárt egy 2017. május 4-én elrendelt nyomozás keretében.

A mintegy nyolcezer lakosú Hajdúdorogon azonban helyi forrásaink egy kiterjedtebb bűnözői hálózatot sejtető, szövevényes ügyről tájékoztattak, ami indokolja a nagyszabású rendőri akciót, valamint a városban tapasztalt titkolózást. – Mindenki tud az ügyről, de mi se névvel, se névtelenül nem nyilatkozhatunk semmiről.

– Ezt adták utasításba – mondták munkatársainknak egy helyi oktatási intézmény előtt álló iskolai dolgozók, emlékeztetve minket a köznevelési alkalmazottak központilag elrendelt kommunikációs tilalmára. Úgy tudjuk, a január 24-én a városba érkező rendőrök a helyi görögkatolikus egyházi iskola sportközpontja mellett álltak meg. Itt szemtanúk szerint megállítottak egy ukrán rendszámú autót, amelyet átkutattak, és a sofőrt is igazoltatták. Az iskola tanulóiban állítólag nagy riadalmat keltett a rajtaütésszerű akció. A rendőrök ezután mentek a járási hivatal irodájába. A két, bilincsbe vert hivatalnokkal ezután rögtön a lakásukhoz hajtottak, ahol házkutatást tartottak és iratokat foglaltak le.

Lapunk megtalálta azt a hajdúdorogi, fodrászatként is működő családi házat is, ahol aznap szintén házkutatást tartottak a rendőrök. Úgy tudjuk, az ingatlanba mintegy negyven ukrán állampolgárságú személy volt lakcím szerint bejelentve. A járási hivatal – egyébként a Hajdúböszörményi Járási Hivatal alá tartozó – dolgozói ottjártunkkor barátságosan és csendben értésünkre adták, hogy semmiről sem adhatnak tájékoztatást. Információink szerint az érintett hajdúböszörményi kormányhivatalban is óriási volt a titkolózás, mert a meggyanúsított – és jelenleg is őrizetben lévő – kormányhivatali alkalmazottak olyan vezető alárendeltségébe tartoztak, aki helyi forrásaink szerint egy közismert személlyel áll szoros kapcsolatban.

Korábban a Magyar Nemzet számolt be róla először, hogy egyes, az ukrán–magyar határ közelében lévő falvakban papíron ugrásszerűen megnőtt a lakosság száma az ingatlanokba gyakran százasával bejelentkező ukrán állampolgárok miatt. Egy 1963-as szovjet–magyar államközi egyezmény miatt ugyanis a magyar lakcímmel bíró ukrán állampolgárok is igénybe vehetik a magyar szociális, egészségügyi és nyugdíjellátást. Nem kizárt azonban, hogy ukrán állampolgárok hamis – például a valósnál magasabb ukrán nyugdíjat igazoló – papírokkal igényelnek magyarországi nyugdíjat, vagy más ellátásra válnak jogosulttá. A magyar állampolgárság hamis anyakönyvi papírokkal zajló igénylése azonban ettől független tevékenység, hiszen ahhoz nem szükséges magyar lakcímkártya. Ezenfelül úgy értesültünk, hogy az egyik őrizetbe vett magyar hivatalnok gépjármű-ügyintézéssel foglalkozott a járási hivatalban.

Hajdúdorog szocialista polgármestere, Csige Tamás lapunknak elmondta, aránytalan erejűnek tűnt egy vélelmezett közokirat-hamisítási ügyhöz képest a rendőri fellépés, amely sokakban riadalmat keltett. – Sajnos engem sem tájékoztattak bővebben a járási hivatal, illetve a rendőrség részéről. Ennek ellenére meg kellett nyugtatni a lakosság kedélyeit, mert sokan már arra gyanakodtak, hogy migránsokat vagy éppen pomogácsokat (mesebeli lények – a szerk.) fogtak a rendőrök – mondta Csige Tamás. A polgármester nem tud arról, hogy korábban is előfordult volna ukrán állampolgárok tömeges bejelentése a városban, mert ez eddig inkább az ukrán határ menti falvakban volt jellemző. A bejelentkezés, illetve a kettős állampolgári kérelmek elbírálása ráadásul a kormányhivatalok hatásköre, így a folyamatokat ők észlelik. Csige hozzátette, polgármesterként évente 40-50 új magyar állampolgár teszi le előtte az állampolgári esküt, egy-két kivételtől eltekintve Kárpátaljáról származnak. – A nevek és az akcentussal elmondott eskük az elszlávosodás folyamatáról árulkodnak, de ez nem kizáró ok, ha a kormányhivatal már rábólintott az állampolgárságra – tette hozzá Csige Tamás.