Menthetők lettek volna a Quaestor ügyfelei – írta meg március 28-i számában a Magyar Nemzet. Cikkünk második részében bemutatjuk többek között, hogy az Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az ügyben „kreatívan értelmezte a törvényt”, illetve a Quaestor felszámolását egy jól körülhatárolható, több szálon összefonódó csoport végezheti.
Írásunk első részéből már tudható, hogy:
2015. március 9-én a Quaestor Értékpapírt Zrt. ideiglenes felfüggesztési végzését – vagyis a Quaestor cégcsoport halálos ítéletét – Windisch László MNB alelnök írta alá. A döntésben Windisch visszatérően és következetesen egyes szám első személyben fogalmaz, azt írja például „azt a végzést hozom”, vagy „a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően döntöttem”, ami azért aggályos, mert a jogszabály szerint csak a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) hozhatott volna meg ilyen döntéseket. A PST aznapi üléséről azonban a nyomozati anyagban semmilyen dokumentáció nem található, így az ülés jegyzőkönyve sem.
Idén év elején a Kúria is elmarasztalta a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatát, mint az akkor megjelent cikkek fogalmaznak, a problémát az okozta, hogy „az MNB alelnöke meglehetősen kreatívan értelmezte a saját magára vonatkozó törvényi előírásokat.” A bíróság több olyan döntést is megsemmisített, amelyeket a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak kellett volna meghoznia, de Windisch hozott meg. A bíróság felhívta az MNB figyelmét, még nekik sincs joguk törvényi előírásokat belső ügyrenddel felülírni. A Quaestor ügyfelein azonban a Kúria 2018-as döntése már nem segíthetett. Az ideiglenes felfüggesztés másnapján, 2015. március 10-én Windisch felügyeleti biztost rendelt ki, innentől Szombati Zsigmond hozhatott meg minden döntést, átvette a felügyeletet a társaság felett.
Március 12-én a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai házkutatást tartottak a Quaestor központjában, 26-án pedig a cég székhelyén őrizetbe vették Tarsoly Csabát és két munkatársát. A felügyeleti biztos alig egyhavi vizsgálódás után – amelyben arra kereste a választ, hogy a társaság eszközei megfelelő fedezetet nyújtanak-e kötelezettségek teljesítésére – azt a következtetést vonta le, hogy „a saját tőke nagy valószínűséggel nem nyújt fedezetet”, ezért azt javasolta az MNB-nek, vonja vissza a társaság működési engedélyét, és kezdeményezze a bíróságnál a felszámolási eljárás megindítását. Bár a 2014. évi XXXVII., úgynevezett szanálási törvény tételesen meghatározza a pénzügyi szektor intézményi válsághelyzeteinek hatékony kezeléséhez előírt kötelezettségeket, a Quaestor esetében nyomát sem találni a hivatalos anyagokban annak, hogy ezzel bárki foglalkozott volna. Szombati levele tele van feltételezéssel, ennek ellenére másnap, április 17-én a PST döntést hozott a Quaestor Értékpapír Zrt. (QÉP) azonnali felszámolásáról. Ezután felszámolóbiztost neveztek ki, aki csak május 19-én adott megbízást a Deloitte-nak a teljes pénzügyi vizsgálatra.