Menthetők lettek volna a Quaestor ügyfelei – írta meg március 28-i számában a Magyar Nemzet. Cikkünk második részében bemutatjuk többek között, hogy az Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke az ügyben „kreatívan értelmezte a törvényt”, illetve a Quaestor felszámolását egy jól körülhatárolható, több szálon összefonódó csoport végezheti.
Írásunk első részéből már tudható, hogy:
2015. március 9-én a Quaestor Értékpapírt Zrt. ideiglenes felfüggesztési végzését – vagyis a Quaestor cégcsoport halálos ítéletét – Windisch László MNB alelnök írta alá. A döntésben Windisch visszatérően és következetesen egyes szám első személyben fogalmaz, azt írja például „azt a végzést hozom”, vagy „a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően döntöttem”, ami azért aggályos, mert a jogszabály szerint csak a Pénzügyi Stabilitási Tanács (PST) hozhatott volna meg ilyen döntéseket. A PST aznapi üléséről azonban a nyomozati anyagban semmilyen dokumentáció nem található, így az ülés jegyzőkönyve sem.
Idén év elején a Kúria is elmarasztalta a Magyar Nemzeti Bank gyakorlatát, mint az akkor megjelent cikkek fogalmaznak, a problémát az okozta, hogy „az MNB alelnöke meglehetősen kreatívan értelmezte a saját magára vonatkozó törvényi előírásokat.” A bíróság több olyan döntést is megsemmisített, amelyeket a Pénzügyi Stabilitási Tanácsnak kellett volna meghoznia, de Windisch hozott meg. A bíróság felhívta az MNB figyelmét, még nekik sincs joguk törvényi előírásokat belső ügyrenddel felülírni. A Quaestor ügyfelein azonban a Kúria 2018-as döntése már nem segíthetett. Az ideiglenes felfüggesztés másnapján, 2015. március 10-én Windisch felügyeleti biztost rendelt ki, innentől Szombati Zsigmond hozhatott meg minden döntést, átvette a felügyeletet a társaság felett.
Március 12-én a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai házkutatást tartottak a Quaestor központjában, 26-án pedig a cég székhelyén őrizetbe vették Tarsoly Csabát és két munkatársát. A felügyeleti biztos alig egyhavi vizsgálódás után – amelyben arra kereste a választ, hogy a társaság eszközei megfelelő fedezetet nyújtanak-e kötelezettségek teljesítésére – azt a következtetést vonta le, hogy „a saját tőke nagy valószínűséggel nem nyújt fedezetet”, ezért azt javasolta az MNB-nek, vonja vissza a társaság működési engedélyét, és kezdeményezze a bíróságnál a felszámolási eljárás megindítását. Bár a 2014. évi XXXVII., úgynevezett szanálási törvény tételesen meghatározza a pénzügyi szektor intézményi válsághelyzeteinek hatékony kezeléséhez előírt kötelezettségeket, a Quaestor esetében nyomát sem találni a hivatalos anyagokban annak, hogy ezzel bárki foglalkozott volna. Szombati levele tele van feltételezéssel, ennek ellenére másnap, április 17-én a PST döntést hozott a Quaestor Értékpapír Zrt. (QÉP) azonnali felszámolásáról. Ezután felszámolóbiztost neveztek ki, aki csak május 19-én adott megbízást a Deloitte-nak a teljes pénzügyi vizsgálatra.
Az anyacéghez, a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt.-hez (QPT) csak hónapokkal később, július 17-én rendelt ki a Fővárosi Törvényszék ideiglenes vagyonfelügyelőt, a Kvantál Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft.-t, amelynek a megbízásából Németh Jenő lett az ideiglenes vagyonfelügyelő. Négy hónappal később, november 26-án a Kvantál levélben kérte a QPT felszámolását: indoklásuk szerint az „adós működésének sem tárgyi sem személyi feltételei nem állnak rendelkezésre. A meglevő vagyon megőrzése nem biztosított.” A Fővárosi Törvényszék december 12-én elrendelte a QPT felszámolását is, felszámolónak pedig kijelölte a Kvantált, amely így ideiglenes vagyonfelügyelőből felszámolóvá vált. A felszámolóbiztos a cég ügyvezetője, Máhrné Kazareczki Éva lett.
A Quaestor felszámolását egy jól körülhatárolható, több szálon összefonódó csoport végezheti, amelyben nemcsak felszámoló cégek, de ügyvédi irodák és faktorcégek is találhatók. Az anyacég, a QPT felszámolásával megbízott Kvantál Kft. munkatársai közt találjuk a mai napig a cég honlapján Bakó Anikó könyvvizsgálót, aki azt a szakvéleményt készítette, amelyet később kizárt a bíróság az eljárásból. Bakó nemcsak munkatársa, 2012 és 2014 között ügyvezetője is volt a Kvantálnak. De nemcsak Bakó található a munkatársak közt, itt szerepel a felszámolóbiztosnak kijelölt Németh Jenő és felesége Némethné Szerdahelyi Éva is. A Kvantál 2015. december 14-én – amikor köztudott volt, hogy a Quaestor-vezér már hónapok óta előzetesben ült – 30 napos határidő közlésével felszólította Tarsoly Csabát az iratok átadására. Egyetlen szépséghibával: a lakcímére címzett levelet, elfelejtették postára adni. Azonban nem ez zavarta a céget, amely már a saját maga által megszabott határidő lejárta előtt 10 nappal szerződést kötött saját munkatársainak – Némethék – a családi cégével, a Verseny ’99 Kft.-vel a QPT záró dokumentációjának elkészítésére. Némethék cége 8 millió plusz Áfa-ért vállalta a munkát, de úgy tudjuk, nem a Verseny ’99 végezte el a feladatot, hanem megbízták a Quaestor egyik munkatársát, aki a fenti összeg töredékéért készítette el a QPT záródokumentációját. Vagyis úgy húztak ki összesen több mint 10 milliót a felszámolásból, hogy tulajdonképpen a Quaestor könyvelőjével végeztették el a feladatot. Ez az összeg azonban csak aprópénz volt ahhoz képest, amit eltüntettek a cégvagyonból. A Kvantál 2017. november 14. napján kiadott 2. számú közbenső mérlegéből például kiderül, hogy a felszámoló cég 539 millió forint felszámolói díjra tart igényt a bíróságtól.
A Kvantál Kft. 2006. óta együtt mozog Sági Gyula cégével, a Jo(g)tanácsadó Kft.-vel, székhelyük is mindig ugyanott volt – annak ellenére, hogy többször is költöztek az évek folyamán. Jelenleg a XI. kerületben a Keveháza utca 3. szám alatt található mindkét cég, és nemcsak a címük, a könyvvizsgálójuk is ugyanaz volt évekig. A Jo(g)tanácsadóból 2014-ben kivált a Wheelers Invest Kft., amelynek Sági két lánya a tulajdonosa, ügyvezetője pedig Bognárné Redenczki Erzsébet. A Quaestor-vagyon körül feltűnő egyik faktorcég, a VIN-Faktor igazgatóságában megtaláljuk az egyik Sági lányt és a Wheelers ügyvezetőjét, Bognárné Redenczki Erzsébetet, a faktorcég felügyelőbizottságában pedig a másik Sági lányt. A VIN-Faktor egyedüli részvényese az R-Investment Tőkebefektető Zrt., amelynek szintén Bognárné a vezérigazgatója, felügyelőbizottságában pedig ott van mindkét Sági lány. Az R-Investmentnek korábban az a Varga János és Takács Judit volt a vezérigazgatója, akik most a Quaestor-vagyon legértékesebb elemét, a Duna Cityt értékesítő Patik, Varga és Társaik Zrt.-nek a tulajdonosai.
A Quaestor legértékesebb elemét nem helyezték zár alá, hiába kérték a károsultak, sőt még maga Tarsoly Csaba is a bíróságtól. A Quaestor vezére a Duna Cityről azt mondta, a tervezett beruházás értéke 300 milliárd forint volt, csak ebből az egyetlen vagyonelemből kártalanítani lehetett volna az összes Quaestor-károsultat. A soroksári Duna-ág melletti 32 hektáros Duna City területét a Kvantál céghálójához több szálon is köthető Patik, Varga és Társaik Zrt. hirdette meg jóval a valós ár alatt: 28 milliárd forintért. Végül a legkomolyabb Quaestor-hagyatékot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő, tehát a magyar állam vette meg, alig több mint 18 milliárdért.
A szintén a Sági család érdekeltségbe tartozó Dokumentumtár Kft.-nek a fiatalabb Sági lány az ügyvezetője. Úgy tudjuk, a Kvantál a Dokumentumtár Kft.-t bízta meg a Quaestor-iratok rendezésével és őrzésével, amiért – mint az a 2017. januárjában készült első közbenső mérlegből kiderül – 46,38 millió forintot fizetett a cégnek.
A Kvantál Kft. által előterjesztett 2. számú közbenső mérleg tartalmazza a hitelezői igényeket és a vagyonfelosztási javaslatot is. Szembetűnő, hogy a vagyonfelosztási javaslatban az opciós hitelezők és a Befektető-védelmi és Kárrendezési Alapon kívül csak és kizárólag a VIN-Faktorra és az Expert-Factorra engedményezett követelések kifizetését javasolják.
Bár a cégadatbázisból közvetlen kapcsolat nem mutatható ki, szintén a körhöz tartozik az Expert-Factor Zrt. Több károsult is arról számolt be, hogy a miskolci székhelyű faktorcég szokatlanul magas áron vásárolja fel a károsultak követeléseit. Beszéltünk olyan károsulttal, akinek 65 százalékon vették volna meg a követelését. Mi is felkerestük az Expert-Factor Zrt.-t, mint az egyik károsult hozzátartozója. Miután felvették adatainkat, visszahívást ígéretek. Pár órával később maga a cég vezérigazgatója, Hajdú László hívott vissza, és ajánlatot tett a quaestoros követelés megvásárlására. A vezérigazgató 45 százalékot ajánlott a követelésért, de mint fogalmazott: „Ez olyan, mint a Lehel piacon a tojás ára, majd megegyezünk.” A vezérigazgatót nem érdekelte az sem, melyik Quaestor-cég károsultjai vagyunk, milyen besorolású a követelésünk, csak egyetlen egy dolgot kérdezett meg többször is: hogy a felszámoló visszaigazolta-e a követelést és az erről szóló dokumentum megvan-e. Hajdú azt mondta, ha elküldjük neki ezt a dokumentumot, és meg tudunk egyezni a vételárban – ami akár több is lehet, mint a követelés 45 százaléka – akkor a szerződéskötés utáni napon rögtön fizetnek. Az Expert vezére végül azzal is eldicsekedett, hogy sok más károsulttal is meg tudtak már egyezni.
###HIRDETES###
