Az önfeladást meghagyjuk mások ópiumának

Ugyanazok rasszistáznak, hivatkoznak sértő módon a harmincas évekre, akik erővel kinyitnák Európa kapuit a bevándorlók előtt — hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek adott interjúban a családvédelmi akciótervet ért nemzetközi kritikákról Dömötör Csaba. A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára horrorforgatókönyvnek nevezte azt a lehetőséget, ha a bevándorláspárti erők győznek a májusi EP-választáson. A parlamenti ülésszak előtti várakozásokról úgy fogalmazott: az ellenzéki nyilatkozatokból az látszik, hogy ott folytatják, ahol decemberben abbahagyták, szét akarják verni az Országgyűlés működését.

Az EP-választás zárójelbe teheti a ’68-as generáció politikáját Fotó: Bach Máté

– Mozgalmas hónapok előtt állunk, két választás is vár az országra, a miniszterelnöki évértékelő meg is adta az alaphangot a családpolitikai akcióterv bejelentésével és az Európa előtt álló kihívások felvázolásával. Orbán Viktor a nemzet felemelkedéséről, az ellenzék viszont totális csődről beszélt. Mi az oka annak, hogy ugyanazt a valóságot ennyire ellentétesen látják?

– Az ellenzék már jó ideje kizárólag a kormánypártok iránti ellenszenvéből, nem pedig a tényekből vezeti le a mondandóját. Az, hogy a miniszterelnök egy jobban teljesítő országról beszél, annak megvannak a tényszerű alapjai: soha nem dolgoztak ennyien a rendszerváltás óta, megduplázódott a minimálbér, öt százalékkal nő a gazdaság, és ez az, ami lehetővé teszi az új családvédelmi akció beindítását. Az ellenzék ezzel szemben gyakorlatilag egy lerohadó országról beszél. Nem az a baj, hogy a kormány munkáját kritizálják, ez a munkaköri leírásuk része, hanem az, hogy kétségbe vonják sok millió ember erőfeszítéseit. A családtámogatások ügye jó példa a hozzáállásukra: a kampányban belengették, hogy egy részüket eltörölnék, a konzultációt végig fúrták, és a most bejelentett akciótervet is támadják. Sokféle megközelítés létezik ebben az ügyben, de mégiscsak az a helyzet, hogy nőtt a házasságok száma és a gyermekvállalási kedv is.

– Kétségtelen, hogy vannak eredmények, de a bírálók is fel tudnak mutatni negatív tendenciákat, adatsorokat. A kormány készített közép-, illetve hosszú távú számításokat, hatásvizsgálatokat?

– Természetes, hogy a kormány megfelelő mélységi előkészítés után jelent be egy ilyen akciótervet. Már csak azért is, mert a családalapítás az életünkben a leghosszabb távú stratégiai döntések közé tartozik. A családalapítás két ember legszentebb privát döntése, amibe az állam nem szólhat bele. De egy biztos: aki a gyermekvállalás mellett dönt, tudhatja, hogy számíthat a kormány támogatására. Figyelembe kell vennünk, hogy sokféle élethelyzet van Magyarországon. Ezért ilyen sokszínű a támogatási rendszer. A múlt heti bejelentések után nemsokára a falusi csokról szóló bejelentések jönnek.

– Ismerünk olyan felméréseket is, amelyek szerint az érintettek körében nem mindig ismertek a különböző támogatási lehetőségek. Terveznek intézményesített tanácsadást a kedvezményeket igénybe venni kívánó fiatal párok számára?

– Mindenkinek javaslom a Család.hu oldalt, ahol elég sok információ megtalálható a családtámogatásokról. Amint megvannak az új akcióterv részletszabályai, valóban nagy hangsúlyt kell arra fektetni, hogy kiadványok vagy telefonos infóvonalak segítségével minden család megkapja a saját magára vonatkozó információkat. A nagy tájékoztató kampányok egyébként évek óta érdemben javítják az egyes intézkedések ismertségét.

– Kritikaként hangzik el, hogy az egyszülős családokat kizárják a támogatásból. Tervez valamit a kormány a gyermeküket egyedül nevelők támogatása kapcsán?

– Ismerem ezeket az ellenzéki kritikákat. Ezek nem veszik figyelembe, hogy sok családtámogatási lehetőséget az egyedülálló szülők is igénybe tudnak venni. Ezek közé tartozik az otthonteremtési támogatás is. Az ellenzék a családi pótlék emelését is akarja, de ez ellentmond annak a konzultá­ción is megerősített egyetértési pontnak, hogy a családtámogatásokat munkavégzéshez kell kötni. Egyébként az ellenzéki kritikák mögött ott van az egész családtámogatási program eltörlésének szándéka.

– Számos nemzetközi bírálat is érte a családtámogatási csomagot. A liberálisok, a multikulturális társadalom hívei odáig mentek, hogy alapvetően elhibázottnak, sőt károsnak ítélik a gyermekvállalás ösztönzését. Milyen megfontolások húzódhatnak az ilyen nyilatkozatok mögött?

– A megdöbbentő nemzetközi kritikák szépen megmutatták, hogyan is ér össze a családpolitika a bevándorlás kérdésével. Ugyanazok rasszistáznak, hivatkoznak sértő módon a harmincas évekre, akik erővel kinyitnák Európa kapuit a bevándorlók előtt. Jellemző az oxfordi kutató vérnyomásnövelő kritikája, aki szerint azért káros a magyar családtámogatási rendszer, mert Afrikában túl sok gyerek születik. Na, itt van a lényeg. Nem fogunk hamut szórni a fejünkre azért, mert élünk és gyermekeket vállalunk. És ennél is tovább megyek. Azt szeretnénk, ha száz év múlva is magyarok élnének itt a Kárpát-medencében. Az önfeladást meghagyjuk mások ópiumának.

Az EP-választás zárójelbe teheti a ’68-as generáció politikáját
Fotó: Bach Máté

– Kimaradhat-e hazánk a bevándorlás nyomán Nyugat-Európában tapasztalható folyamatokból?

– Amíg ez a kormány van hivatalban, addig Magyarország nem lesz bevándorló­ország. Természetesen nem tudjuk figyelmen kívül hagyni, hogy a migrá­ciós nyomás tartós lesz. A Pew ­Research felmérése szerint a világ bevándorlóinak 43 százaléka vándorol Európába vagy az Egyesült Államokba, ami alapve­tően átalakítja a társadalom összetételét. Amerikának erre az a válasza, hogy falat épít, az ajtók záródnak, és ha ez így van, akkor Európa kapui sem maradhatnak tárva-nyitva. Leginkább erről döntünk majd a májusi euró­pai parlamenti választáson.

– Milyen forgatókönyv valósulhat meg abban az esetben, ha a bevándorláspárti erők kerülnek többségbe?

– Az egy horrorforgatókönyv lenne, ezért jobb, ha elkerüljük. Mindenesetre a bevándorlást ösztönző javaslatok ott vannak a tárgyalóasztalokon vagy a fió­kokban. A kvóta nem került le a napirendről, továbbra is lenne migránskártya, könnyített vízumot adnának a bevándorlóknak, több pénzt a migránsokat támogató politikai aktivistacsoportnak, azokat az országoknak pedig, amelyek ellenzik a brüsszeli terveket, megbüntetnék. A bevándorláspárti erőknek kiterjedt hálózata, nagy médiafelülete és rengeteg pénzügyi erőforrása van. Elég, ha arra gondolunk, hogy az Európai Parlament most döntött arról, hogy hatszáznyolcvanmilliárd forintnak megfelelő plusztámogatást adna a politikai aktivistacsoportoknak. Persze ennek sehol nincs meg a társadalmi támogatottsága. A hétvégén a szo­cialistáknál turnézó Frans Timmermans pártja például nyolc százalékon áll.

– Mégis a holland politikus az euró­pai szocialisták csúcsjelöltje. Mi lehet a bizalom oka?

– Ezt a Soros György nevű spekulánstól lehetne inkább megkérdezni, aki vagy hússzor találkozott az uniós biztosokkal, miközben semmiféle demokratikus felhatalmazása nincs. Timmermans a ’68-as balos generáció egyik vezető alakja. Ez a generáció elitista gőggel próbál mindent felülírni, ami számunkra fontos: keresztény kultúránkat, a nemzeti határokat, a hagyományos közösségeket, így például a férfi és a nő kötelékén alapuló családot. Nyílt társadalmat akarnak, de a saját házukat azért magas fallal veszik körül. A májusi választás teheti zárójelbe ezt a politikát.

– Itthon is élesedik a politikai küzdelem, hétfőn kezdődik az Ország­­gyűlés tavaszi ülésszaka. Számítanak arra, hogy a decemberihez hasonló agresszív fellépésre készül az ellenzék?

– A kormány a saját munkáját nem az ellenzéki trollkodásokból vezeti le. Az ellenzéki nyilatkozatokból az látszik, hogy ott folytatják, ahol decemberben abbahagyták. Szét akarják verni az Országgyűlés működését. Nekik is tud­niuk kell, hogy a törvénytelenségeknek Magyarországon nincs társadalmi támogatottságuk. Márpedig amikor nem engedik a levezető elnököt a pulpitusra vagy akadályozzák a miniszterelnököt a szavazásban, az törvénytelen, hiába szaladgálnak utána Strasbourgba. Úgyhogy nyugodtan vállalják csak szépen a felelősséget a tetteikért, ahelyett, hogy lyukas zokniban számonkérnek.

– Várható a kormánypártok részéről törvénymódosítási javaslat vagy a házszabály megváltoztatására irányuló törekvés annak érdekében, hogy a törvényhozásban ne fordulhassanak elő ismét botrányos jelenetek?

– Ez az Országgyűlés hatásköre. Ha Kövér László elnök úr a decemberi események után arra jut, hogy szigorítani kell, akkor én ezt országgyűlési képviselőként támogatni fogom. Az Ország­gyűlés mégiscsak a legfontosabb magyar közjogi intézmény, nem pedig egy utcavégi kocsma, ahogy az ellenzék elképzeli. Egyébként más európai parlamentekben is súlyos szankciók várnak azokra, akik megzavarják a törvényhozás rendjét. Németországban akár harminc napra is eltilthatják azt a képviselőt, aki a Bundestag rendjét megsérti.

– Terveznek-e olyan törvénymódosítást, amellyel kizárhatnák, hogy egy politikai párt jelentős adósságot hátrahagyva megszűnjön, és így behajthatatlanná tegye a tartozásait, amint azt az SZDSZ tette korábban?

– Gondolom, ezt a Jobbik miatt kérdezi, amelyik még mindig nyakig merül a pártfinanszírozási botrány mocsarába. Nem tudok törvénymódosítási javaslatról, de már most is vannak szigorú szabályok, amelyeket a pártoknak be kell tartaniuk. Ez elsősorban a hatóságokra tartozik. Én ennél érdekesebbnek tartom a baloldal és a Jobbik egyre látványosabb románcát. Alakul a kisnyilasok és a szemkilövetők hihetetlen koalíciója. Hiába, a Terror Háza Múzeumban lévő átváltozások szobája időtálló üzenetet hordoz. Vannak, akik bármilyen álarcot felvennének, bármilyen korábbi elvüket kidobnák egy kis hatalomdarabkáért. Ettől függetlenül a kormány teszi a dolgát, és minden feltétel adott ahhoz, hogy az előttünk álló években Magyarország tovább erősödjön.