Vádat emelnek az Alstom-ügyben

Biztosan vádemeléssel zárul majd az Alstom-ügyben indult nyomozás – derült ki Polt Péter szavaiból. A legfőbb ügyész a Magyar Nemzetnek adott interjúban beszélt az unió csalás elleni hivatala és a magyar hatóságok együttműködéséről, amely szerinte sikeres, az OLAF-jelentésekkel összefüggő eljárások 52 százaléka jutott eddig bírói szakba, ami meghaladja az uniós átlagot. Az MTVA-ba behatoló ellenzéki képviselők feljelentéséről elmondta: egyértelmű, hogy nem a hivatalos eljárásuk része volt, amikor be akarták olvastatni a közleményüket. A ­Czeglédy-ügyről szólva kijelentette: az uniós bíróság döntése nem érinti a vádat. Ami pedig az ügyészséget ért kritikákat illeti, felhívta a figyelmet arra, hogy azok mindenféle alapot nélkülöző politikai frázisok.

A legfőbb ügyész szerint a hazai hatóságoknak példás az együttműködésük az uniós szervekkel Fotó: Bach Máté

– Ön a minap elutasította az Európai Parlament költségvetési ellenőrző bizottsága elnökének meghívását. Nem áll a testület elé, nem számol be a munkájukról? Nem tart attól, hogy erre majd azt mondják, takargatnivalója van?

– A testület elnökével és a bizottság tagjaival 2017 szeptemberében Budapesten személyesen cseréltünk eszmét az uniós támogatásokat érintő ügyészi tevékenységről, a magyar ügyészség OLAF-fal és Eurojusttal ápolt kiváló kapcsolatáról, az Európai Ügyészség kérdéséről, továbbá a korrupciós bűncselekményekről. Ezután tavaly márciusban további részletes információkat adtam az elnök asszonynak levélben. Ezt a levelet a honlapunkon is közzétettük. Szó sincs tehát arról, hogy ne akarnánk együttműködni a bizottsággal. Sőt, a meghívás elutasításakor is felhívtam a figyelmet arra, hogy továbbra is elkötelezett vagyok az Európai Unióban történő szakmai együttműködés iránt, és természetesen a magyar ügyészség minden segítséget megad a bizottságnak feladatai elvégzéséhez. Azért mondtam nemet, mert a sajtó és a bizottság egyik tagja politikai dimenzióba helyezte a meghívást: összekötötte a folyamatban lévő uniós választási kampánnyal. A magyar alaptörvény viszont megtiltja az ügyészség bármely tagjának, hogy politikai tevékenységet fejtsen ki, illetve ilyenben közreműködjön. Ennek megfelelően még a látszatát is kerülni kell annak, hogy a legfőbb ügyész közreműködésével tartott bizottsági meghallgatás politikai kampányeseménnyé váljon.

– A közelmúltban egy kiugrott bíró kritizálta nyilvánosan az ügyészséget olyan hangnemben, ami ellenzéki politikusok esetében már nem keltene feltűnést, a „törvény exemberétől” viszont merőben szokatlan. Keviczki István azt állította: önök politikai alapon döntenek egy-egy korrupciós ügy sorsáról. Ez nem zavarja?

– Egy volt bírónak tudnia kellene, hogy az efféle állításokat alá kell támasztani érvekkel és bizonyítékokkal, máskülönben súlytalanok maradnak. És Keviczki úr abban az interjúban egyetlen érvet, egyetlen bizonyítékot nem tudott felhozni a kijelentése igazolására. Így az, hogy szerinte politikai szempontú szelektálás történik az ügyek között, nem más, mint minden alapot nélkülöző politikai frázispufogtatás.

– De ő konkrétan az Elios-ügyben készült OLAF-jelentésre hivatkozott. Ezzel együtt is úgy gondolja, hogy a nyilatkozata frázispufogtatás?

– Igen, hiszen olyan ügyről beszélt, amivel nem foglalkozott, aminek nem ismeri az iratanyagát, a részleteit, ezért nem is lehet olyan tudás birtokában, ami alapján megítélhetné az ügyészség vagy a nyomozó hatóság munkáját. Ráadásul előzőleg azt mondta, hogy azon ügyek, amelyekben politikai szempontú döntés történt, nem is jutottak el a vádemeléséig, sőt még nyomozati szakba se nagyon. Ezzel szemben az Elios-ügyben a Nemzeti Nyomozó Iroda – az OLAF érveit mindvégig szem előtt tartva – nagyon komoly nyomozást folytatott le, és ennek eredményeként jutott arra az álláspontra, hogy nem történt bűncselekmény.

– Talán elejét lehetne venni a rossz­indulatú pletykáknak, találgatásoknak, ha az OLAF anyagait nyilvánosságra hoznák. De még a képviselők sem tekinthetnek be az egyes ügyek aktáiba. Miért?

– Az OLAF jelentései a feljelentés részét képezik, és ebből, illetve a törvényi előírásokból fakadóan bekerülnek az adott ügy iratanyagába. Ezeket viszont csak az nézheti meg, akinek jogi érdeke fűződik hozzá. Tehát mi mindenkinek kiadjuk, akinek ezt a jogszabályok lehetővé teszik, viszont nem adjuk ki azoknak, akiknek a jogszabály nem engedi. Ebből a szempontból a képviselő is ugyanolyan, mint bárki más. Ha nem személyes érintettje egy ügynek, akkor nem adhatjuk ki neki a jelentéseket. Viszont írásban vagy szóban az Ország­gyűlésben, az Országgyűlésen keresztül érdeklődhet az eljárásokról, és amit törvényesen megoszthatunk, azt meg is fogjuk osztani vele. Felhívnám a figyelmet rá, hogy az OLAF maga sem hozza nyilvánosságra a jelentéseit.

– Igen, és emiatt telekürtölik az országot azzal, hogy az ügyészség fideszes, a bíróság pedig még igazat is ad nekik. Ez sem zavarja?

– Itt alapvetően egy elvi kérdésben van különbség a bíróság és a mi felfogásunk között. A bíróság azért hozta ezt a döntést, mert úgy vélte, hogy ez egy vélemény, a véleménynyilvánítás tárgykörébe tartozó kijelentések valóságtartamát pedig nem vizsgálja, tehát azok akár hazugságok is lehetnek. Miként ez az állítás is az. Szerintünk viszont az ominózus kijelentés egy tényállítás volt, hiszen egy konkrét büntetőüggyel kapcsolatban hangzott el. De tiszteletben tartjuk a bíróság ítéletét, annak fenntartásával, hogy nem értünk vele egyet.

– Visszatérve az OLAF-ra: milyen az együttműködés az unió csalásellenes hatóságával?

– Szerintem kiváló. Az OLAF ajánlásait, mint fentebb már utaltam rá, minden esetben komolyan vesszük. A számokat tekintve 2012-től 2019 elejéig­ negyven üggyel fordultak hozzánk, és – bár nincs olyan jogszabály, ami ezt kötelezővé tenné – valamennyiben elrendeltük a nyomozást, illetve majdnem valamennyiben, hiszen voltak olyan ügyek, amelyekben már korábban eljárást indítottunk. Eddig tíz esetben született vádemelés, tíz esetben megszüntetés; egy ügyben pedig a büntetőjogi felelősség megállapítása mellett felfüggesztettük az eljárást. A többiben folyamatban van a nyomozás. Ennek fényében elmondható: az ajánlásokkal összefüggő, lezárt ügyek 52 százalékában vádat emeltünk, ami tíz százalékkal haladja meg az európai uniós átlagot, amitől például Németország jócskán elmarad. Írország vagy Finnország esetében pedig 0 százalékos a mutató. Az OLAF-fal tehát kifejezetten jó az együttműködés, aminek ők többször szóban és írásban is hangot adtak, és biztos vagyok benne, hogy ez a jövőben sem fog változni.

A legfőbb ügyész szerint a hazai hatóságoknak példás az együttműködésük az uniós szervekkel
Fotó: Bach Máté

– Az Egyesült Királyság korrupcióellenes hivatala lezárta az Alstom-ügyben indított eljárást, a magyar hatóságok viszont tovább vizsgálódnak. Ami jelen pillanatban talán a legjobban foglalkoztatja a közvéleményt, az az, hogy a 4-es metróval kapcsolatos nyomozások során meghallgattak-e tanúként aktív vagy volt politikust, közszereplőt?

– Az eljárást a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) folytatja, és azt gondolom, hogy közel vagyunk a befejezéséhez. Nem kockáztatok sokat azzal, ha már most kijelenthetem: biztosan lesz vádemelés az ügyben. De az még nem dőlt el, hogy pontosan hány személy ellen, és az sem, hogy az adott személyeknél mi lesz a pontos minősítés. Nyilvánvalóan figyelünk a külföldi eljárásokra is, a Nagy-Britanniában, illetve Ausztriában keletkezett adatokat kikértük és felhasználjuk a saját nyomozásunkban. Talán azzal sem árulok el nagy titkot, hogy a közelmúltban az ügyészség munkatársai külföldre utaztak, hogy egy újabb bizonyítékot szerezzenek be, és ez az egyik oka, hogy az említett vádemelés még nem történt meg. Többet viszont jelenleg nem mondhatok.

– És mi a helyzet Simonka György fideszes országgyűlési képviselővel? Őt költségvetési csalás gyanújával hallgatták ki, ám a letartóztatását nem kezdeményezték. Mi ennek az oka?

– A büntetőeljárási törvény csak a legvégső esetben tartja alkalmazhatónak a letartóztatást, és tételesen felsorolja, hogy milyen feltételek mellett lehet elrendelni. A bűncselekmény súlya önmagában nem döntő tényező, egy súlyosabb bűncselekménynél sincs mindig értelme azonnal a legszigorúbb kényszerintézkedéshez nyúlni. A konkrét ügyben csak azt tudom megismételni, amit egy képviselői kérdésre már írásban kifejtettem: hogy valamennyi letartóztatási okot figyelembe véve a főügyészség nem látta szükségesnek az indítvány benyújtását, de az ügy természetesen halad előre, és a megoldás az ügyészség részéről időben már nincs messze.

– Az elmúlt hetekben ugyancsak nagy figyelmet kapott az MTVA székházába behatoló képviselők ügye, amelyben az ügyészség az ellenzék szerint megint csak pártosan lépett fel, még egy tüntetést is szerveztek az irodája elé.

– A tüntetésről azt tudom mondani, hogy amíg a szervezése és a lebonyolítása a jogi szabályozásnak megfelel, addig tüntessenek csak, ez egy jogállamban természetes dolog. Ami viszont a képviselőket illeti, a Központi Nyomozó Főügyészség határozatát mindenki ismeri: a hatóság elutasította az ország­gyűlési képviselők feljelentését, ami ellen ők panaszt emeltek. A határozat azt mondta ki, hogy a képviselők nem hivatalos eljárás részeként tartózkodtak az MTVA székházában, nem ellenőrzési feladatukat teljesítették, hanem különböző követelések beolvasását óhajtották elérni, így nem lehet hivatalos személy elleni bűncselekményt megállapítani a biztonsági őrökkel szemben. A panaszokat ezért – a KNYF határozatának helyes indokaira figyelemmel – a Legfőbb Ügyészség elutasította.

– Egy másik slágertéma a Czeglédy-­ügy, amelyben mások mellett Szanka Ferencet, a Csongrád Megyei Főügyészség munkatársát is támadások érték. Állítólag az Európai Bíróság összezúzta azt a koncepciót, amire az ügyet felépítették. Ennyi volt, vége?

– Ezt visszautasítom, ahogy az ügyészséget és az ügyben eljáró kollégákat ért támadásokat is. Ebben az ügyben sem hangzottak el soha olyan szakmai érvek, amelyek akár csak egy pillanatra is komolyan megkérdőjelezhették volna a tisztességes és törvényes eljárást. A nyomozás rendkívül alapos volt, és szilárd tényekre emelt vádat lehetett benyújtani a bírósághoz. Arra, hogy a sajtóban milyen jellegű közlemények jelentek meg, amelyek ezt próbálták aláásni, nagyon jó példa a legutóbbi időknek ez a fejleménye, amit ön is említ. Valójában annyi történt, hogy az uniós bíróság kimondta: jogszerű volt, hogy 2015-ben a bűncselekményekkel kapcsolatba hozható cégcsoport a rendes, nem pedig az úgynevezett fordított áfa szerint fogadott be számlákat, mivel a fordított áfa szabályainak alkalmazása csak a következő évtől vált kötelezővé. Következésképp az elkövetők ebben az évben is a korábbi gyakorlatot folytatták. A vád szerint a be nem fizetett áfát a számlázási láncban később következő cég visszaigényelte, így károsítva a költségvetést.

– A szocialista Czeglédy Csaba prókátorai lelkes támogatói az európai ügyészségnek. Szerintük Magyarországnak is csatlakoznia kellene ehhez az új „szuperhatósághoz”. Ön viszont inkább az Eurojustot erősítené meg, mint azt a napokban egy konferencián kifejtette.

– Régóta foglalkozom ezzel a kérdéssel legfőbb ügyészként, kutatóként és egyetemi tanárként is. Az uniónak vannak sikertörténetei: ilyen az OLAF és az Euro­just is, ami a bűnügyekben való nemzetközi igazságszolgáltatási együttműködést koordinálja magas színvonalon, nagy hatásfokkal. Az alapszerződés tehát, nem véletlenül, ennek megerősítését irányozta elő, vagyis az eredeti gondolat az volt, hogy a Eurojust alakult volna át európai ügyészséggé. Ezt a forgatókönyvet mi is támogattuk volna, hiszen mindig az élharcosai, szorgalmazói voltunk a Eurojust égisze alatt működő közös nyomozócsoportok megalakításának, amelyek eredményesen léptek fel a határokon átívelő bűnözéssel szemben. Az európai ügyészség esetében nem látom biztosítottnak a szakmaiságnak ezt a magas fokát, és elgondolkodtató az is, hogy bizonyos körben feljogosították rá, hogy válogasson az ügyek közül. A tervezett működése ráadásul alkotmányossági aggályokat is felvet, sérti a nemzeti szuverenitást, mert amíg a közös nyomozócsoportban együtt dolgozó rendőrök és ügyészek megmaradnak a hazájuk szerveinek kötelékében, az európai ügyészség munkatársai egy nehezen felügyelhető, nemzetek feletti hatóság széles jogkörrel felruházott emberei lesznek.