Hazánk nem hajtja végre a migrációs paktumot

A magyar kormány ezt a csatát is megvívja — utalt tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Parlamentben arra, hogy Brüsszel kötelezővé tenné az ENSZ menekültügyi paktumját. Az ellenzék vitatta ennek jelentőségét, és inkább a Fideszt bírálta az Európai Néppárttal való konfliktusa miatt.

– Ez a dokumentum a legveszélyesebb, amely a migrációval kapcsolatban az elmúlt években készült – így jellemezte tegnap az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában Szijjártó Péter az ENSZ globális migrációs csomagját. A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett: korábban Brüsszel azt állította, hogy a dokumentum jogilag nem kötelező, most titokban mégis olyan jogi értelmezést akar találni, amellyel kötelezővé tenné a csomagot még az azt elutasítók, így Magyarország számára is. Szerinte a migrációval kapcsolatos brüsszeli vitáknak nem értünk a végére, új csata kezdődik, ezúttal a titkos bevándorláspárti tervek alkotása ellen.

A külügyminiszter megismételte, hogy hazánk nem lesz bevándorlóország
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

– A magyar kormány ezt a csatát is megvívja. Dacára minden nyomásgyakorlásnak, Magyarország a globális migrációs csomag egyetlen pontját sem hajtja végre – jelentette ki Szijjártó Péter. Hangsúlyozta, a dokumentum célja, hogy globálisan is legalizálja az illegális migrációt, továbbá alapvető emberi jogként tünteti fel a migrációt, a kormány viszont nem engedi, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon.

A kormánypárti képviselők üdvözölték a miniszter szavait, míg az ellenzékiek vitatták a csomag jelentőségét.

A párbeszédes Tordai Bence elterelésnek, „B kategóriás konteónak” nevezte az elhangzottakat, a DK-s Arató Gergely szintén hazugságot emlegetett, szerinte a dokumentum nem kötelező érvényű. Az MSZP-s Hiller István úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak nem ellensége az EU, a jobbikos Gyöngyösi Márton pedig úgy vélte, a kormány semmit nem tesz érdemben a migráció ellen, hiszen az elmúlt években 86 ezer migránst telepített be. Az LMP-s Keresztes László Lóránt a globális klímaváltozást nevezte meg a migrációs krízis okaként, és bírálta a kormányt, amiért az szerinte akadályozza a közös fellépést a kiváltó okok kezelésében.

Az ellenzéki honatyák ezután a Fidesz európai néppárti tagságának felfüggesztését tették szóvá. Gyöngyösi Márton szerint a nagyobbik kormánypártot saját szövetségeseik is „páriaként kezelik”, az EP-választások tétjének pedig azt nevezte, hogy megmaradhatunk-e az Európai Unióban tagként. A Miniszterelnökség államtitkára a válaszában úgy fogalmazott, hogy a Jobbik a néppárti eseményekkel kapcsolatos véleményével Judith Sargentini mellé zárkózott fel. Orbán Balázs hangsúlyozta: amikor hatalmi érdeke azt kívánta, a Jobbik uniós zászlót égetett, most pedig – ugyancsak hatalmi érdekből – olyan politikát folytat, amely összemossa az európai szuperállam kialakításában hívő pártokkal.

Arató Gergely szerint a kormány ugyanolyan módon fogja kivezetni Magyarországot Európából, ahogyan a Fideszt kivezették a néppártból. A képviselő kiállt az Európai Egyesült Államok megteremtése mellett, és kijelentette: az európai magyarok az EU-ban akarnak maradni. A Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára „szamárságnak” nevezte a magyar uniós tagság megkérdőjelezését, ugyanakkor kitért arra, hogy a kormánynak vannak vitái, mert „nem a szőnyeg alatt kúszó diplomáciát” folytatja. Dömötör Csaba szerint az európai viták hátterében az áll, hogy egyesek az Európai Egyesült Államok megteremtésében, míg mások a nemzetállamok megerősítésében látják a megoldást, ez pedig a néppártot is megosztja. – A Fidesz számára a pártfegyelemnél sokkal fontosabbak a keresztény értékek és a bevándorlás elleni fellépés – jelentette ki Dömötör Csaba.