Szili Katalin: A civil szervezetek feladata a nemzeti érdekek szolgálata

A civil szervezetek feladata a nemzeti érdekek szolgálata, nem pedig az idegen érdekeké – mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott az Erdélyi Magyarok Egyesületének rendezvényén pénteken Budapesten.

Szili Katalin kiemelte: nem azokat kell erősíteni, akik a nemzet ellen, az Európai Egyesült Államokért dolgoznak, hanem azokat, akik a nemzetek Európájáról gondolkodnak. A civil szervezeteknek a magyar nemzeti érdeket és az ehhez tartozó közjó szolgálatát kell megvalósítaniuk – hangsúlyozta.

Európa akkor tudja újra definiálni magát ebben a globális világban, ha a sokszínűségét azok a nemzetek jelenítik meg, amelyek őshonos népként e terülen éltek, élnek – mutatott rá a miniszterelnöki megbízott. Ők nem bevándorlók, migránsok Európában, saját szülőföldjükön szeretnének gyarapodni, boldogulni – tette hozzá.

Kitért arra, hogy az Európai Unió az őshonos kisebbségeket érintő kérdésekkel nem foglalkozik, nemzeti hatáskörbe tartozónak minősíti azt.

A bevándorló kisebbségekkel sokszor jóval elfogadóbb, barátságosabb, mint az őshonos kisebbségekkel – mutatott rá. Példaként említette, hogy Európa hallgat a kárpátaljai magyarságot érinti jogszűkítések esetében, vagy a Benes-dekrétumok múlt évi megerősítésekor.

Ezért is nagy jelentőségű a Minority SafePack keretében összegyűjtött több mint egymillió aláírás. A nyomásgyakorlást az európai intézményrendszer irányába nem szabad abbahagyni – jelentette ki a miniszterelnöki megbízott.

Szili Katalin a környező államokban a magyarság létszámát elemezve megállapította: nem a „legfényesebb” a demográfiai helyzet, 15 év alatt átlagban 10 százalékkal csökken a magyarság lélekszáma.

Kiemelte: a magyar kormány jelentős lépéseket tett a helyzet javítására. Példaként említette a Köldökzsinór programot, az óvoda-fejlesztési és gazdaságélénkítő programokat.

Érdekünk, hogy ne a történelem tegye zárójelbe a területi autonómiára vonatkozó igényeket – fogalmazott Szili Katalin, megjegyezve, a magyar politikai életben alapvetően konszenzus van az állampolgárságot, a választójogot és az autonómiára vonatkozó igényeket illetően.

B. Kis Béla, az Erdélyi Magyarok Egyesületének elnöke azt mondta: szeretnék, ha a civil szervezetek be tudnának kapcsolódni abba a küzdelembe, ami mostanra szükségszerűvé vált a Kárpát-medencében az ott élő magyarokat nap mint nap érő jogsértések miatt.