Bőnyi rendőrgyilkosság: Győrkös védekezése gyenge lábon állhat

Szerdán és csütörtökön folytatódik a bőnyi rendőrgyilkosság tárgyalása. A Magyar Nemzet értesülése szerint a nyomozó lelövésével vádolt, magát Szálasi Ferenc nyilas, háborús bűnös miniszterelnök szellemi örökösének tartó id. Győrkös István verzióját a tűzpárbajról újabb szak­értői vélemények cáfolják meg.

A Magyar Nemzeti Arcvonal alapítója hiába tett tanúvallomást baráti tűzről Fotó: MTI/Varga György

Akár ügydöntő is lehet a bőnyi rendőrgyilkosság perében a szerdára, illetve csütörtökre kitűzött két tárgyalási nap a Szombathelyi Törvényszéken.

A védelem indítványára kirendelt szakértőknek most kell kimondaniuk, hogy „baráti tűz” végzett-e 2016. október 26-án Pálvölgyi Péter főnyomozóval.

A Magyar Nemzeti Arcvonal alapítója hiába tett tanúvallomást baráti tűzről
Fotó: MTI/Varga György

A vádlott, id. Győrkös István erről tett vallomást a legutóbbi, novemberi tárgyaláson azzal, hogy a főtiszt társai meglőtték őt, elesett, és közben a kezében tartott AMD-gépkarabély (Kalasnyikov) elsült, a rendőrt azonban társai lövései találták el.

A védők összevont fizikus-orvos-fegyverszakértői vélemény elkészítését indítványozták erről, amit novemberben el is rendelt a törvényszék eljáró bírája.

A februárra kitűzött tárgyalás éppen azért maradt el, mert az összevont szakvélemény nem készült el, mostanra azonban igen.

Úgy tudjuk, az új szakértői vélemény bár árnyaltabban, de lényegében ugyanazt mondja ki, mint a november 22-én a bíróság előtt ismertetett korábbiak.

Ezek szerint a tárgyi bizonyítékok alapján kimondható, hogy az id. Győrkös István illegálisan tartott gépkarabélyából kilőtt lövedék ölte meg az őrnagyot.

A szakértők egyik feladata az volt, hogy tudományos alapossággal megvizsgálják: a halált okozó lövést 7,62 vagy 9 milliméteres lövedék ­okozta-e. Az előbbi a Kalasnyikov, az utóbbi a rendőrök számára rendszeresített pisztolyokba való lövedék kalibere. A fegyverszakértő novemberben bemutatta az áldozat baseballsapkáját, rajta a lövedék ütötte lyukkal.

A szakértő szerint a fejfedőn okozott sérülés formája és mérete a perdöntő. Mint mondta, változhat bármennyire a sapka anyagszerkezete a lövés után, a lyukat Kalasnyikov-lőszer ütötte.

Győrkös vitatta a szakértők állítását, s kitartott amellett, hogy a lyukat 9 milliméteres lövedék okozta. Védői még egy videót is készítettek, a felvételen sertésfejeket lőttek meg gépkarabéllyal, valamint pisztollyal, és a keletkezett sérülések bemutatásával érveltek a „baráti tűz” mellett.

Az e heti két tárgyalási napon a tervek szerint még két másik igazságügyi szakértői véleményt is ismertetnek a bíróságon. Az egyik szakértőnek azt kellett megállapítania, hogy két és fél éve az altatásból ébredő Győrkös lehetett-e olyan állapotban, hogy vallomást tegyen.

A férfit a kórházi ágyán kihallgatták, s egyebek mellett azt mondta, sajnálja a nyomozót, valamint hogy a kezében lévő gépkarabély lehetett a gyilkos fegyver. A vallomását később visszavonta. A másik szakértőnek a vádlott személyiségét kellett vizsgálnia.

Az elhúzódó bizonyítási eljárás miatt elsőfokú ítélet csak a nyári ítélkezési szünet előtt várható. A vádirat szerint Győrkös bőnyi ingatlanában a Készenléti Rendőrség hatósági engedély nélkül tartott lőfegyverek gyanúja miatt tartott házkutatást a gyilkosság napján.

A férfi nem akarta beengedni a rendőröket a házba, hanem a kapuból visszasietett az épületbe, ahol elővette gépkarabélyát, amit csőre töltött és kibiztosított. Az utánasiető Pálvölgyi Péterre három lövésből álló rövid sorozatot adott le.

A magát Szálasi Ferenc nyilas, háborús bűnös miniszterelnök szellemi örökösének tartó id. Győrkös István a Magyar Nemzeti Arcvonal egyik alapítója, a rendőrök a szélsőjobboldali szervezet tagjai ellen indított razziasorozat részeként kerestek nála is illegális fegyvereket.