Évről évre rekordot dönt a magyar export

A magyar export 2014 óta minden évben megdöntötte korábbi rekordját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Országos Bírósági Hivatallal (OBH) kötött külgazdasági együttműködési megállapodás aláírásakor tartott sajtótájékoztatón, Budapesten szerdán.

A magyar export 2017-ben 100 milliárd euró fölé emelkedett, tavaly pedig meghaladta a 105 milliárdot. Magyarország lélekszáma alapján a 88-ik a világon, exportteljesítménye alapján a 34-ik. Magyarország a világ autóexportjában a 20-ik, gyógyszerexportjában a 19-ik, gabonaexportjában a 15-ik.

A magyar emberek teljesítménye nyomán világszínvonalú termékek kerülnek a nemzetközi piacokra – fűzte hozzá. Az exportpiacokon folyó versenyben a szellemi termékek egyre nagyobb szerepet játszanak, a feltörekvő keleti országok pedig jelentős keresletet támasztanak.

A Srí Lankával kötött, 149 millió eurós hitelszerződés alapján meginduló beruházásokban a vízgazdálkodás és a közlekedésfejlesztése mellett a közigazgatás, igazságszolgáltatás modernizálására is sor kerül. „Ebben a világ nagy részese előtt járunk” – mondta a miniszter.

A Srí Lankával kötött megállapodás részeként a magyar digitális bírósági rendszer szellemi termékeit is értékesíti az ország 32 millió euró – mintegy 10,25 milliárd forint – értékben. A digitális bíróság exportképes magyar szellemi termék, tartalmaz többek között beszédfelismerő rendszert, és lehetővé tesz távmeghallgatást, illetve tárgyalások audovizuális rögzítését – fűzte hozzá Szijjártó Péter.

Handó Tünde, az OBH elnöke a sajtótájékoztatón elmondta: a magyar igazságszolgáltatás a digitális rendszerek felhasználásában „fényévekre jár attól, ahol pár éve tartott”. Bár a rendszerváltás első két évtizede nem „kényeztette el” a bíróságokat, az elmúlt években viszont eddig nem látott mértékű forrásbővülés volt, ami jelentős informatikai fejlesztést tett lehetővé.

Míg 2013-ban csak 300 elektronikus kapcsolattartás volt ügyfél és bíróság között, 2018-ban már 1 millió, továbbá az ország 72 bírósági tárgyalótermében tarthatnak távmeghallgatásokat, és idén újabb 112 ilyen tárgyaló épül ki.

Ez azért fontos, mert az ügyfelek időt, pénzt takaríthatnak meg, javul a sértettek, védett tanúk biztonsága, és nem lesz szükség a fogvatartott veszélyes bűnözők szállítására – ismertette Handó Tünde.

A beszédfelismerő rendszer emberi hang alapján leírja a szöveget, az elektronikus akta, pedig tértől és időtől független bíráskodást tesz lehetővé, hiszen minden érintettnek a nap 24 órájában ingyenes hozzáférést biztosít a rá vonatkozó ügyiratokhoz – tette hozzá az OBH elnöke.

Az OBH és a külgazdasági tárca közti Handó Tünde és Szijjártó Péter által szerdán a Magyar Igazságügyi Akadémián aláírt megállapodás rögzíti, hogy a két szervezet a jövőben együttműködik elektronikus bírósági megoldások külföldön történő megismertetésében és hasznosításában.