időjárás 24°C László 2022. augusztus 8.
logo

Rég ismert és új fertőző betegségek fenyegetik az emberiséget

Haiman Éva
2019.04.08. 05:55
Rég ismert és új fertőző betegségek fenyegetik az emberiséget

Világszerte még mindig emberek milliói nem jutnak megfelelő egészségügyi ellátáshoz, miközben olyan veszélyek fenyegetik az emberiséget, amilyenek az új vagy ismételten fellángoló fertőző betegségek, a klímaváltozás vagy a szuperbaktériumok, amelyek miatt akár az életmentő műtétek is kockázatossá válhatnak. Minderről Jakab Zsuzsanna, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) magyar főigazgató-helyettese beszélt a Magyar Nemzetnek.

Az antibiotikumoknak ellenálló szuperbaktériumokat és az éghajlatváltozást nevezte meg napjaink két legsúlyosabb globális egészségügyi kihívásának a WHO közelmúltban kinevezett főigazgató-helyettese. Jakab Zsuzsanna a minden létező antibiotikummal szemben ellenálló baktériumok megjelenését az emberi és állati egészségre leselkedő egyik legnagyobb veszélynek nevezte.

– Ha nem sikerül visszaszorítani az antibiotikum-felhasználást, akkor eljuthatunk oda, hogy nem lesz mivel kezelni a baktériumfertőzéseket, és visszajutunk a penicillin felfedezése előtti helyzethez. A fertőzések megelőzésére és kezelésére szolgáló hatékony gyógyszerek nélkül az olyan orvosi eljárások, mint például a szervátültetés, a kemoterápia, a cukorbetegség kezelése, de a nagyobb műtéti beavatkozások is nagyon komoly kockázatot jelentenének, és számítások szerint akár évi 700 ezer ember halálát is okozhatnák. Ezért kell jelentősen korlátozni, illetve szabályozni az antimikrobiális gyógyszerek felhasználását, amiben jelentős előrelépés a tagállamok által 2011-ben elfogadott európai, illetve a négy évvel később megszületett globális stratégiai cselekvési terv – mondta az Egészségügyi Világszervezet magyar főigazgató-helyettese.

Ugyancsak mindenkit érintő, súlyos egészségügyi probléma a klímaváltozás, ami az előrejelzések szerint 2030 és 2050 között várhatóan évente mintegy 250 ezer ember haláláért lesz felelős, elsősorban az alultápláltság, a malária, a hasmenés és a hőstressz miatt. Az egészségre gyakorolt ​​közvetlen kárköltségek 2030-ra szóló becslések szerint 2–4 milliárd dollárra rúgnak majd évente.

Jakab Zsuzsanna, aki egyben a szervezet európai regionális igazgatója, arról is beszélt lapunknak, hogy az öreg kontinensen az elmúlt tíz évben átlagosan közel két évvel nőtt, és ma már közel 78 év a születéskor várható élettartam. Ez javarészt a nem fertőző betegségek okozta korai halálozás visszaszorításának köszönhető, de az ismert komolyabb fertőző betegségekkel kapcsolatban is hatékony ellenőrző rendszerek működnek, amelyek lehetővé teszik a gyors reagálást a vészhelyzetekre.

Ennek ellenére sok még a teendő, hiszen a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke, a krónikus obstruktív (a légutak fokozódó szűkületével járó) tüdőbetegség követelték az elmúlt évtizedekben a legtöbb áldozatot, amelyeket sok esetben az elhízás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás okoz, ezek pedig nagyon sok országban még mindig erősen jelen vannak vagy mind nagyobb problémát jelentenek. Világszerte a halálesetek 70 százalékáért a nem fertőző betegségek felelősek – húzta alá Jakab Zsuzsanna, aki szerint ugyanakkor a fertőző betegségek jelentette veszélyt is komolyan kell vennünk.

A tudósok jelenleg öt-tíz olyan kórokozót ismernek, amelyek akár a közeljövőben súlyos járványokat okozhatnak. Ilyen az Ebola- és a Marburg-, a MERS-, a SARS- és a Nipah-vírus, a Lassa- és Rift-völgyi láz, valamint a krími–kongói vérzéses láz. Ezek szerepelnek nemcsak a legveszélyesebb fertőző betegségek listáján, amelyet évente felülvizsgálnak, de egyben a WHO kutatási és fejlesztési prioritási listájának élén is – mondta a főigazgató-helyettes.

A hazánkban kötelezővé tett megelőzést példaértékűnek tartják
Fotó: MTI/Rosta Tibor

A világszervezet napjaink egyik legsúlyosabb problémájának nevezte meg az oltásellenesség terjedését, és azt is leírta egy nemrégiben közzétett dokumentum, hogy ez a migráció­val együtt komoly kockázatot hordoz Európa lakosságára nézve. Ezért kíváncsiak voltunk, mit lehet tenni azért, hogy az emberek éljenek a védőoltások nyújtotta lehetőségekkel, így ne üssék fel a fejüket olyan járványok, amelyek vakcinával megelőzhetők. Jakab Zsuzsanna ezzel kapcsolatban elmondta: Európában a szülők túlnyomó többsége beoltatja a gyermekét, ám tény, hogy számos országban nem elégséges, illetve csökken az átoltottság.

Ez is közrejátszott abban, hogy 2018-ban több mint nyolcvanezer kanyarós esetet regisztráltak. Ezért a WHO azt is javasolja, hogy a kormányok tegyék az iskolába való felvétel feltételévé a kanyaró, illetve más fertőző betegségek elleni immunizálást – mondta a szakember. Hozzátette: a magyarországi kötelező védőoltási program továbbra is példaértékű, igazi modell az egész világ számára.

Az egészség világnapja alkalmából az Egészségügyi Világszervezet ezúttal arra hívja fel a figyelmet, hogy ma a világ lakosságának legalább fele nem fér hozzá teljes körű egészségügyi ellátáshoz, de akik hozzájutnának, azok közül is nagyon sokan nem tudják megfizetni azt. „Senki sem kényszerülhet arra, hogy választani kelljen az egészségügyi ellátás és az alapvető szükségletek között” – hirdeti plakátokon és kisfilmeken a WHO.

Hírlevél feliratkozás
Nem akar lemaradni a Magyar Nemzet cikkeiről? Adja meg a nevét és az e-mail címét, és mi naponta elküldjük Önnek legjobb írásainkat.