Soltész Miklós: Elkeserítő az ukrán nyelvtörvény és Brüsszel hallgatása

A Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a csütörtökön elfogadott ukrán nyelvtörvényre utalva elkeserítőnek nevezte, hogy „egy ország ilyen jogszabályt” alkotott, hozzátéve, hogy „még elkeserítőbb a hallgatás Brüsszelben”.

Debrecen, 2019. április 26. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelõs államtitkára beszédet mond a Görögkatolikus Ruszin Közösségi Ház avatóünnepségén Debrecen józsai városrészében 2019. április 26-án. MTI/Czeglédi Zsolt Fotó: Czeglédi Zsolt

A politikus pénteken Debrecenben, a görögkatolikus ruszin közösségi ház átadásán mondott beszédében elhangzott, hogy Magyarországon tizenhárom őshonos nemzetiséget ismer el az alaptörvény, a ruszin közülük a kisebbek közé tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy csorbulnak lehetőségeik.

„Ha Ukrajna így elutasítja a (...) hűséges ruszin közösséget” akkor, ha kell, a magyar nemzet, a magyar kormány befogadja őket, támogatást, segítséget nyújt a határon túli ruszinoknak – közölte az államtitkár.

Soltész Miklós felidézte, hogy a Szovjetunió szétesése után Magyarország elsőként ismerte el az önálló Ukrajnát, támogatta nemzetközi integrációs törekvéseit, elsőként biztosította a kedvezményes határátlépést és nyújtott humanitárius segítséget ha baj volt, és ebben nem tett különbséget ukrajnai magyarok, ruszinok, vagy ukránok között.

„Most azonban szomorúan tapasztaljuk, hogy a ruszin nemzetiséget el sem ismerik külön nemzetiségként, tegnap pedig olyan törvény született meg, ami teljesen elfogadhatatlan”, és bár azt mondják, hogy „az orosz nagy kisebbség ellen szól (...), de ez kihat magyarokra, bolgárokra, románokra, ruszinokra, szlovákokra és lengyelekre egyaránt” – hangoztatta Soltész Miklós.

Hozzátette: nem, fogadható el, hogy egy szomszédos, egyébként európai integrációs törekvéssel bíró ország, ilyen mértékben sújtsa nemzetiségeit.

Soltész Miklós a hazai ruszin közösségre utalva azt mondta, a kormány az utóbbi nyolc évben egyedülálló kapcsolatot alakított ki a kisebbségekkel, amihez egyedülálló támogatási rendszer társul, eredményei a kultúra, az önkormányzatiság és az egyházi kapcsolatok területén is megnyilvánulnak.

A debreceni görögkatolikus ruszin közösségi ház építését 39 millió forinttal támogatta a kormány, működtetésre 5 millió, kutatásra további 4 millió forintot biztosítanak – jelezte az államtitkár.

Komolay Szabolcs (Fidesz-KDNP), Debrecen kulturális alpolgármestere megerősítette: a regionális központi szerepre törekvő Debrecenre is számíthatnak a határon túli kisebbségek, a város felelősséget érez irántuk.

Giricz Vera, az Országgyűlés ruszin nemzetiségi szószólója köszöntőjében történelmi jelentőségűnek nevezte a debreceni görögkatolikus ruszin közösségi ház létrejöttét.

A közösségi házra olyan címer került, amely Rómában pápai áldásban részesült – jelezte a szószóló.

Az ünnepség végén Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek-metropolita megáldotta az új ruszin közösségi házat.