A Momentumhoz mehettek át az LMP szavazói

Az LMP és a Jobbik szavazatai hullhattak a Momentum ölébe, amely az EP-választáson elért eredményei alapján továbbra is erősen fővárosi párt. A támogatottságuk növekedését a jelek szerint elsősorban a többi ellenzéki formáció hibái idézték elő.

A két boldog befutó: Cseh Katalin és Donáth Anna Fotó: Mátrai Dávid

Várakozások fölött teljesített a Momentum Mozgalom az európai parlamenti (EP-) választáson vasárnap azzal, hogy 9,87 százalékot elérve két képviselőt is Brüsszelbe juttathat.

A párt – akárcsak 2018 áprilisában a listás szavazáson – ezúttal is a fővárosban szerepelt jobban: míg Budapesten 17,35 százalékos volt a támogatottságuk, addig más településeken jócskán elmaradtak ettől. A Momentumra érkezett voksok 35 százalékát a fővárosban adták le. Összehasonlításképpen: ez a szám a kormánypártok esetében nem egészen 16 százalék.

A két boldog befutó: Cseh Katalin és Donáth Anna
Fotó: Mátrai Dávid

A Momentum ugyanakkor még Budapesten belül is inkább lokális pártnak tűnik. Budán és a belső pesti kerületekben maguk mögé utasították ugyan a DK-t, és helyenként húsz százalék fölött teljesítettek, a külső kerületekben viszont eredményesebb volt náluk Gyurcsány Ferenc alakulata, amely összességében meg is előzte őket a fővárosban.

Lényegében azokban a kerületekben teljesítettek jól Fekete-Győr Andrásék, amelyekben annak idején az SZDSZ is. Jól jött a Momentumnak, hogy a budapesti részvétel az EP-választáson 9,14 százalékkal meghaladta az országos átlagot. Az országgyűlési voksoláson ez a különbség csak 5,26 százalék volt, akkor gyengébben is szerepelt a Momentum.

Országos viszonylatban szintén egyenetlen a Momentum támogatottsága. A nyugat-magyarországi megyékben a harmadik helyen végeztek, ám keleten egyedül Hajdú-Biharban sikerült felérniük a dobogóra.

Tény azonban: a Momentumnak annak ellenére sikerült több mint 160 ezerrel növelnie szavazatainak számát az országgyűlési választásokhoz képest, hogy a részvételi arány ezúttal 26 százalékkal alacsonyabb volt.

Honnan jöttek ezek a voksok? Minden bizonnyal az LMP kiábrándult szavazói pártoltak át hozzájuk. Tavaly áprilisban a két párt százalékos eredményének összege 10,66 volt, és akkor az LMP kapta ennek több, mint kétharmadát.

Most vasárnap a két formáció együttes eredménye nem sokkal haladta meg ezt, 12,04 százalékos lett, aminek döntő részét viszont már a Momentumra adott szavazatok tették ki. A jobb- és baloldal közötti nevető harmadik tehát ezúttal a Momentum lett az LMP helyett.

A Jobbik támogatottságának zuhanása is kedvezhetett a pártnak, mivel a felmérések mindig is azt mutatták, hogy a volt radikális pártnak sok fiatal szavazója van, akik ezúttal a Momentumra voksolhattak.

A párt előretörése, úgy tűnik, inkább a többi ellenzéki párt ügyetlenkedésének, mint saját politikájának köszönhető, és ezért erősen kérdéses, hogy egy országgyűlési választáson, magasabb vidéki részvétel mellett meg tudnák-e ismételni mostani eredményüket.

A Momentummal a 2018-as kudarcuk után kevésbé foglalkoztak az ellenfelek, így nem tudni, miként állnák a támadásokat. A jövőben azonban, mostani eredményük fényében, nagyobb figyelemre számíthatnak.

A párt EP-be jutott két képviselője közül Cseh Katalin például úgy hazudta magát Magyarországról elvándorolni kényszerülő szegény orvosnak 2014-ben, hogy közben egy 600 millió forintos éves nettó árbevételű vállalkozás tulajdonos-ügyvezetője volt, és egy négymilliós hollandiai képzést végzett el.