Egyértelmű, hogy partneri együttműködésre van szükség a régiós országok között ahhoz, hogy a rákos megbetegedéseket vissza lehessen szorítani – hangoztatta Kásler Miklós szerdán Budapesten, a regionális miniszteri onkológiai együttműködési és partnerségi konferencián.
Úgy fogalmazott, létre kell hozni azt a kritikus tömeget tudásban, tapasztalatban, kutatásban és ellátásban, amely a betegek javát szolgálja. „A rák korunk civilizációs betegsége”, de a hagyományos törekvéseken túl új utakat is keresni kell, ami a kelet-közép-európai országok összefogása lehet – mondta a miniszter.
Bejelentette, hogy budapesti székhellyel megalakul a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia, amelybe tudósokat delegálnak az együttműködő országok.
Kásler Miklós előadásában szólt arról, hogy tavaly négymillió rákos megbetegedést regisztráltak Európában, és a tüdő-, a vastagbél-, illetve a gyomorrák, valamint nők esetében az emlőrák a leggyakoribb elváltozás.
A közép-kelet-európai országok között nagyon nagy különbségek vannak a rákos megbetegedések tekintetében, amelyek a különféle szűrési technikákra, az eltérő ellátási módszerekre, a pénzügyi források eloszlására és különböző egészségügyi szakpolitikára vezethető vissza – mondta. Ahhoz, hogy emeljük az onkológia ellátás minőségét a régióban, sokféle tevékenységre van szükség, ezért az akadémiának feladata lesz az országok közötti eltérések harmonizációja, beleértve az oktatást és a kutatást is – ismertette Kásler Miklós.
A miniszter a prioritások között említette a nemzeti rákprogramok, a klinikai vizsgálatok harmonizációját, valamint a szakdolgozók megfelelő oktatását. Jelezte, Magyarország már évekkel ezelőtt kialakította a nemzeti rákmegelőzési programját, amelyet tavaly újítottak meg. A miniszter szerint fontos lenne a régióban a rákos betegek kezelésének összehangolása és az egyenlő hozzáférés megteremtése, valamint az onkológiai hálózatok közötti együttműködés is.
Kásler Miklós kitért arra, hogy egy új telemedicina központot kívánnak létrehozni, amely virtuális onkológiai szolgáltatást fog nyújtani az összes magyar rákközpont számára. A megbetegedési és halálozási adatok azt mutatják, hogy hatékonyabb rákkontroll stratégiára van szükség Magyarországon. A lépések között említette a szűrési hatékonyság növelését, új biomarkerek alkalmazását, az alacsony dózisú CT-berendezésekkel végzett tüdőszűrést, és a személyre szabott gyógyászattal kapcsolatos technikák bevezetésére.