Egy lapra tett fel mindent az ellenzék

Hiteles jelöltek és elvekre épülő politika nélkül nem sok esélye van az ellenzéknek az elemző szerint arra, hogy győzelmet vagy a korábbiakhoz képest nagyobb sikert érjenek el az októberi önkormányzati választáson. A rendes és időközi választások eredményei alapján az összefogás különböző változatai­val 2011 óta kísérletező baloldali pártok és a Jobbik eleddig kevés eredményt tudtak felmutatni.

A fideszes Sára Botond (középen) tavaly simán győzött Józsefvárosban az ellenzéki jelölt ellen Fotó: MTI/Kovács Attila

Útkeresés buktatókkal

A teljes ellenzéki összefogás már a balliberális erők totális vereségét hozó 2010-es országgyűlési választások után megfogalmazódott. A mostani ellenzék számára a 2011 tavaszán Győrben tartott időközi önkormányzati választás hozta el a reményt, ahol csak egy helyi civil szervezet jelöltje indult a Fidesszel szemben. Nagy meglepetésre a független jelölt több mint 60 százalékot kapott, igaz, csak 26,7 százalékos volt a részvétel.

Egy évvel később a II. kerületben húzta elő az ellenzék ismételten ezt a taktikát, de akkor még a Jobbik önállóan indult. A független jelölt mögé bújás nem jött be, abszolút többséget, 57 százalékot kapott a Fidesz–KDNP jelöltje. Két évvel később, 2013 júniusában Solymáron, az addig a Jobbik fellegváraként számontartott településen mondtak nemet az elvei­ket feladó ellenzéki pártokból alkotott koalícióra.

A Fidesz jelöltje a voksok közel 60 százalékával diadalmaskodott. Még a 2014-es országgyűlési választás előtt egy héttel volt egy időközi polgármester-választás Salgótarjánban, ahol az egységes baloldal, a Jobbik távolmaradása mellett, 1800 szavazattal aratott győzelmet a jobboldali jelölt felett. A 2014-es ország­gyűlési választáson aratott újabb kétharmados Fidesz-győzelmet követően az időközi választásokon gyakorlattá vált, hogy csak egy ellenzéki párt indult el, a többiek a jelöltállítás elmaradásával támogatták.

Mezőtúron 2015 elején a baloldal nem indított jelöltet, így a néppártosodás útjára éppen csak rálépett Jobbik jelöltje nyerni tudott. Később Karcagon is hasonló megoldással próbálkozott az ellenzék, de ott ez nem jött be.

Koordináció kevés eredménnyel

Két évvel ezelőtt, 2017-ben már gyakorlatilag az összes jelentős időközi választáson koordinálva indult az ellenzék. Ennek ellenére minden nagyobb településen, például Szentendrén, Gyulán és Solymáron könnyedén nyert a Fidesz.

A sikertelenség nem szegte kedvét az ellenzéknek, 2018-ban sem adták fel választási taktikájukat. Eddigi legnagyobb sikerükre tavaly február 25-ig kellett várniuk. Hódmezővásárhelyen az időközi polgármester-választáson a teljes balliberális médiavilág, civil szervezetek és az ellenzéki pártok széles körű segítségével sikerült megverniük a Fidesz jelöltjét. Ugyanaznap Kiskunhalason a Fidesz kétharmados győzelmet ünnepelhetett. Összefogás ide, összefogás oda, 2018 áprilisában, az országgyűlési választásokon a Fidesz harmadszorra is történelmi, kétharmados győzelmet aratott.

Tavaly nyáron az időközi polgármester-választáson kellett Józsefváros lakóinak a kormánypárt indulója és az ellenzékkel a háta mögött magát függetlennek kiadó jelölt között választani. A tavaszi országgyűlési választás budapesti eredményei alapján az ellenzék abban reménykedett, hogy egy-egy felállással átvehetik a VIII. kerület vezetését. Azonban amíg a Fidesz jelöltje pártja tavaszi eredményénél jóval nagyobb győzelmet aratott, addig az ellenzék a majd 61 százalékos tavaszi listás eredményével szemben mind­össze 37 százalékot ért el. A szintén aznap az V. kerületben tartott időközi önkormányzati képviselői választáson is elsöpörte az ellenzéki egységet a kormánypártok jelöltje.

Az elmúlt egy évben a nagyobb településeket tekintve mindössze a XV. kerületi és a balmazújvárosi időközi polgármester-választáson, valamint a szombathelyi időközi önkormányzati képviselő-választáson jött be az ellenzéki taktika, minden más helyen – Sopron, Miskolc, Szerencs, Veszprém, Tolna, Paks, Békéscsaba, X. kerület, XVI. kerület – a kormánypártok jelöltjei győztek.