Nem várható szúnyogok által terjesztett járvány

Inkább ijesztgetésnek, mint valós veszélynek nevezte a szúnyogok által terjesztett betegségekről szóló híreket a Dél-pesti Centrumkórház infektológusa. A nyugat-nílusi láz rendkívül ritkán fordul elő hazánkban, és az esetek túlnyomó részében nem okoz tüneteket. Az ázsiai tigrisszúnyog néhány éven belül elterjedhet Magyarországon is, ám ez még nem jelenti azt, hogy betegségeket fog terjeszteni. Már tudományos kísérletek folynak, hogy a szúnyogokat képtelenné tegyék arra, hogy átvigyék a vírust egyik emberről a másikra.

A katasztrófavédelem folyamatosan gyéríti a vérszívókat Forrás: 123RF

Ugyanakkor mivel Franciaországban, Olaszországban és Görögországban a tigris­szúnyogok már jelen vannak, így hazánkban jellemzően a déli országrészben találkozhatunk velük.

Elméletben a tigrisszúnyogok valóban tudnák terjeszteni a dengue-lázat, a zikavírust és a chikungunya-lázat, de csak akkor, ha egy ember vé­rében már jelen vannak ezek a fertőzések, valamely trópusi országból hazatérve. – Ilyen hazánkban még nem fordult elő, s az említett országokban néhány tucat eset volt az elmúlt tíz évben – ismertette a szakember.

A katasztrófavédelem folyamatosan gyéríti a vérszívókat
Fotó: 123RF

Szlávik János elmondta, már előrehaladott tudományos kísérletek folynak, hogy a szúnyogokat – anélkül, hogy elpusztítanák őket – képtelenné tegyék arra, hogy átvigyék a vírust egyik emberről a másikra. Addig is marad a szúnyoggyérítés, de az infektológus szerint a déli országokba utazásról sem érdemes lemondani, hiszen rendkívül ritka, hogy valaki megfertőződjön a nyugat-nílusi lázzal vagy más betegséggel.

Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság beszámolója szerint egyébként a múlt héten is folytatták a szúnyoggyérítést fővárosban és további 396 település belterületén.

– A Duna és a Tisza mentén a korábbi árhullámok miatt még mindig sok a vérszívó, ezért újabb kezeléseket hajtanak végre a mosonmagyaróvári és győri térségben – közölték.

Összesen 947 településen volt a katasztrófavédelem által irányított szúnyoggyérítés, 488 ezer hektárnyi területen.

Sokan panaszkodnak arra, hogy a hazánkban is előforduló szúnyogok csípése nagyobb gyulladással, csomósodással jár, mint korábban. Szlávik János szerint ennek a legfőbb oka az, hogy világszerte több embernél alakulnak ki allergiás tünetek, mint korábban, így a szúnyogcsípésre is érzékenyebbek, illetve az is előfordulhat, hogy a szúnyogok juttatnak valamilyen baktériumot a szúrt csatornába és az fertőződik el. Az infektológus arra is kitért, a közhie­delemmel ellentétben nem igaz, hogy bizonyos vércsoportú vagy például alkoholt fogyasztó embereket jobban támadnának a szúnyogok – vagyis nincs kimondott rizikócsoport.