Orbán Balázs: A magyar állam szívesen fogadja a tehetséges, patrióta fiatalokat

A kormány olyan állam építésén dolgozik, amely szívesen fogadja a tehetséges, patrióta fiatalokat és amelyben az ilyen fiatalok szívesen dolgoznak – mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Államtudományi és Közigazgatási Karának pénteki, budapesti oklevélátadó ünnepségén.

Budapest, 2019. július 6. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára beszédet mond a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának oklevélátadó ünnepségén a Ludovika Arénában 2019. július 6-án. MTI/Mohai Balázs Fotó: MTI/Mohai Balázs

Orbán Balázs hangsúlyozta: a magyar közigazgatás ezeréves szervezet, amely „Magyarország felemelkedésének mindenkori záloga”.

Szekfű Gyula történészt idézve rámutatott: ezer évvel ezelőtt számos nemzet élt a Kárpát-medencében, de csak a magyarság volt képes arra, hogy az egész térségre kiterjedő közigazgatási rendszert hozzon létre. Ez jelentette azt a többletet, amelyet a magyarság a környező népekkel szemben fel tudott mutatni – fűzte hozzá.

Felidézte: a rendszerváltoztatást követő átmenet a közigazgatás hanyatlásának korszaka is volt. A magyar közigazgatás 2010 előtt szétaprózódott rendszer volt, az állampolgárok joggal érezhették úgy, hogy az állam nem szolgáltat, hanem bürokratikus akadályokat gördít eléjük.

A 2010-es kormányváltáskor a kormány célja az volt, hogy megújítsa a magyar államot és közigazgatást. „Olyan hatékony, modern, a közjóért dolgozó és emberközpontú közigazgatás kialakítását tűztük ki célul, amely az ország felemelkedésének katalizátorává válhat” – fogalmazott az államtitkár.

Az elmúlt kilenc évben átgondolt stratégia mentén átalakították a közigazgatás szervezetét, egyszerűsítették a belső szervezeti felépítést, és elkezdődött az állami bürokrácia csökkentése is – mondta Orbán Balázs.

2010 után elkezdődött a fiatalítás is a közigazgatásban, magasan képzett fiatalok áramlottak rendszerbe, akik „új szemléletet hoztak a nagymúltú intézményekbe”. Ebben a folyamatban az NKE oroszlánrészt vállalt. Az egyetem hét évvel ezelőtti megalapításával éppen ez volt a kormány célja. 2012 és 2018 között sikerült biztos alapokra helyezni az NKE-t, 2018 óta pedig jelentős lépéseket tettek és tesznek az intézmény rangjának további emeléséért.

A munka java azonban még csak most kezdődik: az átalakuló világ kihívások elé állít, ezeket a kihívásokat pedig meg kell érteni és reagálni kell rájuk. Ilyen kihívás például a globalizáció, a migráció és az éghajlatváltozás – jegyezte meg.

A Szent István-i alapvetés azonban nem változott, a magyarok sikerének receptje pontosan ugyanaz, mint ezer évvel ezelőtt: a magyar államnak elég erősnek kell lennie, hogy az itt élőknek biztonságot, szabadságot és prosperitást adjon.

Az NKE feladata pedig az, hogy tudományos kapacitásával ezt a stratégai célt támogassa, sőt, a gondolkodás mozgatórugójává váljon.

Koltay András, az egyetem rektora arról beszélt: a karon végzettek a magyar állam gépezetét fogják működtetni, az állam azonban „nem mitikus szörny” hanem közösség, mely mindazokból áll, akik Magyarországon élnek.

Ennek a közösségnek értékei, saját kultúrája, művészete, sporteredményei, humora és sajátos lelki állapota van, az államigazgatásban dolgozók pedig ezen értékek megőrzéséért is fognak dolgozni.

A rektor kitért arra is: a hét éve alapított egyetemen a hallgatók 21. századi körülmények között tanulhatták az ezeréves magyar államiság alapjait és a hagyomány tiszteletét. Az egyetem ugyanakkor 21. századi karrierre készítette fel diákjait, hiszen a hagyományt folyamatosan meg kell újítani, „meghal ha változatlan marad” – mondta Koltay András.

Az ünnepségen háromszáz alap- és mesterképzési szakon végzett hallgató vehette át diplomáját.