Varga Judit: A V4 és Közép-Európa sikerét hozta az EU-csúcs

A visegrádi országok (V4) és Közép-Európa sikerét hozta a legutóbbi európai uniós csúcs – mondta Varga Judit igazságügyi miniszterjelölt az Országgyűlés európai ügyek bizottsága és az igazságügyi bizottság együttes ülésén, csütörtökön.

Varga Judit miniszterjelölt szerint logikus összekapcsolni az igazságügyi tárcát és az uniós ügyeket Fotó: Koszticsák Szilárd Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Új idők kezdődtek Európában, lehetőség nyílik bizonyos hibák kijavítására

Megkerülhetetlenné vált Közép-Európa az európai döntéshozatalban

A migráció tekintetében hosszú távú, minden ország érdekét figyelembe vevő megoldás kell

A miniszterjelölt az igazságügyi tárcát illetően közölte: célja a megkezdett munka folytatása

Varga Judit kinevezés előtti meghallgatásán kiemelte: az uniós intézmények új vezetőiről szóló csúcs bebizonyította, hogy megkerülhetetlenné vált Közép-Európa az európai döntéshozatalban, kiderült, már nem működik az, hogy a régi nagy tagállamok egymás között elosztják a pozíciókat.

Hangsúlyozta: az uniós csatlakozás óta eltelt 15 évben sok minden változott, és ennek a folyamatnak volt a csúcspontja az uniós állam- és kormányfők találkozója. Új idők kezdődtek Európában, lehetőség nyílik bizonyos hibák kijavítására például a gazdaságpolitika, a migráció és a jogállamiság területén – vélekedett.

Kifejtette: az EU-nak olyan működő közösségnek kell lennie, amely tiszteletben tartja a nemzeteket, kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködésre épül, ez a siker kulcsa. Az egymás kölcsönösen tisztelő nemzetek együttműködésére épülő politika képviseletével bízta meg a miniszterelnök – közölte.

Megjegyezte: aki kiáll saját a érdekei mellett, azokat következetesen képviseli és ennek érdekében képes szövetségeket kötni, el tudja érni a kívánt eredményt, ezt mutatja a V4 sikere az EU-csúcson.

A miniszterjelölt szerint logikus összekapcsolni az igazságügyi tárcát és az uniós ügyeket, hiszen szinte minden uniós jogalkotás érinti a nemzeti jogrendszereket. Mint mondta, eddig is az igazságügyi tárcával dolgozott együtt a legszorosabban uniós ügyekért felelős államtitkárként.

Varga Judit az uniós ügyekkel kapcsolatban hangsúlyozta: az erős EU, erős nemzetekre épülhet.

A migráció tekintetében hosszú távú, minden ország érdekét figyelembe vevő megoldás kell, amely nem büntet tagállamokat azért, mert a válaszuk eltér az európai fősodortól – jelentette ki.

Úgy vélte, nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a bővítéspolitikára: nem mélyebb, hanem nagyobb Európai Unióra van szükség. A következő többéves uniós költségvetési keret elfogadásáról azt mondta: a minőség fontosabb, mint a gyorsaság.

Kitért rá: a jogállamisági vitákat érdemes lenne lezárni, és ehhez nem kell új eszközöket kitalálni.

A miniszterjelölt az igazságügyi tárcát illetően közölte: célja a megkezdett munka folytatása. Fontosnak nevezte a bérrendezést, a törvények és rendeletek arányának megtartását, a túlszabályozás meggátlását. Az adminisztráció csökkentése a versenyképesség miatt is lényeges – tette hozzá.

Elmondta: nagy kodifikálási folyamat zajlott le az elmúlt időben, és a jogalkalmazás első tapasztalatait most vonják le.

Varga Judit kiemelte: miniszterként is igyekszik mindenkit meghallgatni.

Varga Judit miniszterjelölt szerint logikus összekapcsolni az igazságügyi tárcát és az uniós ügyeket
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

Hörcsik Richárd (Fidesz) kérdésére elmondta: a tagállamokkal szembeni kettős mérce leküzdése az egyik legfontosabb feladat, szembesíteni kell a kritikusokat azzal, hogy az általuk kifogásolt megoldások nem újak az unióban.

Bana Tibor (Jobbik) felvetésére a miniszterjelölt kifejtette: „minden okunk megvan arra, hogy pozitív fejleményként” értékeljük az Európai Bizottság elnökjelöltjének megválasztását, Ursula von der Leyen ugyanis alkalmas lehet arra, hogy megértse Közép-Európa problémáját.

Juhász Hajnalka (KDNP) az uniós költségvetésről kérdezett. Varga Judit közölte: az egyik legfontosabb cél a kohéziós pénzek csökkentésének megakadályozása.

Szél Bernadett (független) érdeklődésére a miniszterjelölt kijelentette: Magyarország kifejezetten jól áll a klímacélok teljesítése, a széndioxid-kibocsátás csökkentése tekintetében, az országnak „nincs semmi szégyellnivalója”.

Ugyancsak Szél Bernadett felvetésére közölte: a csatlakozás az európai ügyészséghez nem kötelező, ha egy tagállam úgy dönt, hogy alkotmányos nehézségekbe ütközik a csatlakozás, megteheti, hogy eláll ettől. Nem Magyarország az egyetlen tagállam, amely nem csatlakozik az intézményhez – emlékeztetett.

Varga-Damm Andrea (Jobbik) kérdésére felidézte: azért, hogy az alaptalan nemzetközi támadások miatt indult vitákat megnyugtatóan rendezhessék, elhalasztották a közigazgatási bíróságok bevezetését.

Az ülés végén az igazságügyi bizottság 8 igen szavazattal – 2 nem ellenében -, az európai ügyek bizottsága pedig 6 igen szavazattal – 2 nem ellenében – támogatta Varga Judit miniszteri kinevezését.