Csaknem ezer helyi közösség jött létre, valamint számos módszertan valósult meg az aktív közösségi szerepvállalást célzó Cselekvő közösségek projekt keretében az elmúlt három évben – közölte a projekt kommunikációjával foglalkozó cég az MTI-vel. Az összegzés szerint a projektzáró sajtótájékoztatót csütörtökön tartották Szentendrén.
A közlés szerint Fülöp Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának művészeti, közművelődési és közgyűjteményi ügyekért felelős helyettes államtitkára kiemelte: ez volt az első alkalom, hogy a múzeumok, a közművelődési intézmények és a könyvtárak módszertani központjai összefogtak egy nyitott, aktív és együttműködő társadalom fejlesztésének érdekében. A projekt eredményei várhatóan hatással lesznek a kulturális szakterület fejlődési irányaira az elkövetkező 10-15 évben.
Cseri Miklós, a Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója elmondta, hogy a projekt a kulturális intézményrendszer eszközeivel segítette az önkormányzatok, múzeumok, könyvtárak, közművelődési intézmények, civil szervezetek és a lakosság közötti kapcsolatok megerősödését, nagy mértékben hozzájárult az aktív közösségek számának növeléséhez.
Závogyán Magdolna, a Nemzeti Művelődési Intézet (NMI) Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezetője kiemelte többek között az intézmény módszertani központként betöltött funkcióját, míg Fehér Miklós, az Országos Széchényi Könyvtár Könyvtári Intézet igazgatója kiemelte a közösségi alapon működtetett könyvtárak egyre jelentősebb szerepét – olvasható a közleményben.
Az elmúlt három év eredményeiről azt közölték: a Cselekvő közösségek projekt 18 megyére kiterjedő 60-80 fős kulturális közösségfejlesztő mentorhálózatának munkatársai több mint 2500 kulturális intézménnyel vették fel a kapcsolatot, 905 közösség számára tették hozzáférhetővé a projekt által szakmai támogatásként nyújtott lehetőségeket és több mint 420 közösséget mentoráltak.
A projekt három éve alatt 51 képzés valósult meg 950 fő részvételével. Több tízezer ember bevonásával hét kutatás valósult meg az NMI koordinálásával. A kutatások célja a kulturális közösségfejlesztő folyamatok figyelemmel kísérése, a tapasztalatok összegzése és innovatív javaslatok megfogalmazása volt.