Nem félni kell, hanem felkészülni a szúnyogokra, kullancsokra

A kullancsokról ismert, hogy betegségeket terjesztenek, de nem árt tudatosítani, hogy sok szúnyogfajjal is ugyanez a helyzet. A változó éghajlat, a turizmus és a növekvő kereskedelmi forgalom nyomán pedig az urbanizált világ egyre kedvezőbb feltételeket biztosít a különböző ízeltlábúak által terjesztett járványok megjelenéséhez — hívták fel a figyelmet kutatók a MTA Ökológiai Kutatóközpontjának workshopján.

A világ legnagyobb speciális laboratóriumában fertőzött szúnyogok millióit tenyésztik és vizsgálják Fotó: REUTERS/Bobby Yip

A világ legnagyobb speciális laboratóriumában fertőzött szúnyogok millióit tenyésztik és vizsgálják
Fotó: REUTERS/Bobby Yip

Bár a malá­riát 1959-ben sikerült felszámolni Magyarországon, de a felmelegedés és a változó ökoszisztéma miatt a kutatók szerint újból felmerül a maláriaveszély kérdése. Az adatok arra mutatnak, hogy itthon ugyan nagyon kicsi az esély egy újabb malária­járvány kitörésére, de a kontinensen bárhol kialakulhatnak olyan időjárási, higié­niás és demográfiai viszonyok, amelyek helyi járványokat okozhatnak. A maláriával szemben ugrásszerűen növekedett az elmúlt pár évben a nyugat-nílusi lázas esetek száma, ami így már egy igencsak aktuális közegészségügyi probléma. Az ország több pontján végzett kutatások arra utalnak, hogy egyszerre többféle nyugat-nílusi törzs van jelen régiónkban, és ezek okozhatnak fellángolásszerű járványokat időről időre. Az usutuvírust 2005 óta ismerjük hazai madarakból, 2018-ban már emberi fertőzést is azonosítottak itthon. Ez esetben járványról még nem beszélhetünk.

A kutatók arról is beszámoltak, hogy bár a kullancsok által terjesztett le­ggyakoribb, legismertebb betegség a Lyme-kór, de ez a kis ízeltlábú okozhat agyvelő- és agyhártyagyulladást, és terjeszthet számos más vírust, bakté­riumot és egysejtű parazitát is, amilyen például a magas halálozási rátát okozó krími–kongói vérzéses láz. E vírus hazai előfordulása még nem volt bizonyított, ám mint elhangzott, több rágcsáló fajból származó minta elemzése is arra utal, hogy a kórokozó jelen lehet az országban. A feltevés az, hogy létezhet a vírusnak egy közép-európai variánsa, ami előfordul állatokban, de nem fertőz – egyelőre – embert. Ám bizonyos, hogy a vírus vad ázsiai–afrikai törzse is megjelenik nálunk, ez már nem kérdés, csak az, hogy mikor.

Az eredetileg trópusinak számító betegségek az európai népességben nagyobb károkat okozhatnak, mint eredeti elterjedési területükön, hiszen az emberek és állatok immunrendszere itt még nem találkozott ezekkel a kórokozókkal. A fertőzésveszély nemcsak az embereket érinti, de házi- és haszonállataink nagy részét is – hívták fel a figyelmet a tanácskozás előadói.

Rámutattak ugyanakkor arra is, hogy bár a fenyegetettség adott, lebecsülni nem szabad, ám pontos járványtani előrejelzések csak megfelelő tudományos adatok birtokában tehetők. Mint Szath­máry Eörs, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója fogalmazott, egy potenciá­lis veszély még nem feltétlenül jelent reá­lis veszélyt, így a vaklárma elkerüléséhez és bármilyen hatékony védekezési stratégia kidolgozásához szükség van az ökológiai helyzet feltérképezé­sére minden kórokozó és ízeltlábú kapcsán. Ehhez azonban célzott vizsgálatok szükségesek az egész ország területére kiterjedően.