Öt magyar egyetem részvételével létrejött az Európai Egyetemek szövetsége

Palkovics László hangsúlyozta: mindez elősegíti a magyar felsőoktatás bekapcsolódását az európai kutatási és innovációs térbe.

Budapest, 2019. augusztus 29. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter köszöntõt mond az Európai Bizottság Európai Egyetemek pályázatát bemutató sajtókonferencián az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karának épületében 2019. augusztus 29-én. A pályázat célja, hogy újonnan alapított egyetemi szövetségek új, világszínvonalú, nemzetközi felsõoktatási intézményeket hozzanak létre. MTI/Kovács Tamás Fotó: Kovács Tamás Forrás: MTI

Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen bemutatták az Európai Bizottság Európai Egyetemek pályázatát, amelynek célja, hogy újonnan alapított egyetemi szövetségek új, világszínvonalú, nemzetközi felsőoktatási intézményeket hozzanak létre.

A tárcavezető hangsúlyozta: mindez elősegíti a magyar felsőoktatás bekapcsolódását az európai kutatási és innovációs térbe, amely elengedhetetlen a magyar felsőoktatás versenyképességének növelése szempontjából.

Kifejtette: a magyar kormány ösztönzi a hazai és európai felsőoktatás minőségét, teljesítményét, vonzerejét és nemzetközi versenyképességét javító intézkedéseket. A most elinduló kezdeményezéssel a közös munka érdemben segítheti Magyarország, a magyar felsőoktatás kapcsolódását az európai kutatási és innovációs folyamatokhoz – közölte.

Palkovics László úgy vélte, az egyik legnagyobb kihívás az EU-hoz újonnan csatlakozott tagállamokban, hogy növeljék a felsőoktatási intézmények és kutatóintézetek együttműködési készségét. E tekintetben fel kell zárkózniuk a nyugat-európai országokhoz, és ezt felismerve indult meg a mostani kezdeményezés is – magyarázta.

Azt mondta, a 2021-től induló Horizont Európa keretprogram költségvetése százmilliárd euró is lehet. Azonban a 2004 után csatlakozott tagállamok nagyon elmaradnak a közös kasszából lehívott források tekintetében, a 13 ország a jelenleg futó Horizont 2020 program eddig odaítélt keretének csak 5 százalékát nyerte el, ami nemcsak a 15 másik tagállamnak jutó több mint 86 százalék töredéke, de még az EU-n kívüli országok 8,5 százalékos mutatóját is alulmúlja – közölte. Megjegyezte: Magyarország mintegy ezer sikeres pályázati részvétellel a harmadik helyen áll Lengyelország és Csehország mögött.

A miniszter kitért rá: a most induló Európai Egyetemek programban az ELTE a CHARM-EU elnevezésű összefogásban vesz részt, a betűszó a kihívás-vezérelt, elérhető, kutatásközpontú és mobil szavak angol megfelelőiből áll össze, jól summázva az együttműködés fő irányait.

Palkovics László közölte: a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs rendszer hatékonysága az egyetemi-kutatóintézeti és vállalati szféra közötti élénkebb együttműködéssel, a hazai szereplők nemzetközi kapcsolatrendszerének erősítésével növelhető. A magyar kormány egyetemközpontú innovációs rendszer kialakítására törekszik a versenyképesség fokozása, a fenntartható gazdasági növekedés érdekében – jelentette ki.

Borhy László, az ELTE rektora kiemelte: a kezdeményezés új korszakot nyit az európai felsőoktatásban, mivel a korábbiaknál jóval szélesebb körű lehetőségeket kínál az európai egyetemek számára az együttműködésre. Az ELTE számára megtiszteltetés az együttműködés ilyen elismert intézményekkel, és a projekt kiváló lehetőség az felsőoktatás jövőjének alakítására – vélekedett.

Joan Elias, a Barcelonai Egyetem rektora úgy látja, hasznos szövetségeket kötniük az európai egyetemeknek. A kezdeményezés modellként szolgál majd, hogy milyennek kell lennie egy ilyen együttműködésnek – közölte.

Henk Kummeling, az Utrechti Egyetem rektora szerint ez az együttműködés hozzájárulhat az oktatás kihívásainak kezeléséhez. Öt egyetem kapacitásait vonják össze, és így tanulhatnak egymástól, megoszthatják a tapasztalataikat – mutatott rá.

Patrick Prendergast, a Dublini Trinity College elnöke elmondta: különösen fontos, hogy erősítsék az európai kutatási környezetet. Emellett a hallgatók mobilitását is növelheti a program – tette hozzá. Patrick Caron, a Montpellier-i Egyetem nemzetközi ügyekért felelős rektorhelyettese kifejtette: a hallgatóknak, intézményeknek és Európának is jó ez a kezdeményezés. Ambiciózus a projekt, hiszen úgy döntöttek, hogy együtt alakítják az európai jövőt, emellett pedig bevonják az egyetemeket a globális kihívások kezelésébe – fogalmazott.

A szervezők tájékoztatása szerint 54 jelentkezőből 17 európai egyetemet támogatott a bizottság, köztük a CHARM-EU összefogást, amelyben az ELTE mellett részt vesz a Barcelonai Egyetem, a Trinity College Dublin, az Utrechti Egyetem és a Montpellier-i Egyetem is. A projektben a 2021-2022-es akadémiai évben egy mesterképzés tesztüzeme zajlik majd száz hallgató részvételével. A modell célja, hogy alkalmazkodjon a 21. századi a multidiszciplináris helyzethez, túllépve a klasszikus kereteken egy olyan egyedi és innovatív akadémiai programmal, amely a fenntartható fejlődési célokra alapoz.