Tarlós István: Destabilizálási kísérlet az ellenzéki kampány

Az ellenzék kampánytémája igazából nem maga a város, az azzal kapcsolatos javaslatok pedig eléggé hiteltelenek – mondta a főpolgármester a Kossuth Rádióban.

A főpolgármester ma egyeztet a kormányfővel a folytatásról Fotó: Mirkó István

Destabilizálási kísérletnek minősítette az ellenzék önkormányzati választási kampányát a harmadik ciklusára készülő Tarlós István főpolgármester, aki a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában azt mondta, hogy az eddig elvégzett munkának köszönhetően a jövőben lesz lehetőség a környezetvédelemre és a hajléktalanság kérdésére koncentrálni.

Tarlós István, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje arra a kérdésre válaszolva, milyen kampányra számít, úgy fogalmazott:

ami az ellenzék részéről folyik, az nem is hasonlít önkormányzati választási kampányhoz, inkább „revansista szemléletű, hevenyészett és változatosság nélküli destabilizálási kísérlet, aminek a főváros menedzselése szempontjából egyszerűen semmi értelme”.

Hozzátette, több telefonos jelzésből meg lehetett bizonyosodni arról, hogy

a háttérben „régi SZDSZ-esek közreműködésével elégedetlenség felszítására igyekeznek alapozni, de tulajdonképpen nem kis mértékben erőforrások öncélú megszerzéséről is szó van”.

Azt mondta, az ellenzék kampánytémája igazából nem maga a város, az azzal kapcsolatos javaslatok pedig eléggé hiteltelenek. Részben azért, mert egy részük jogi alapon is egyszerűen megvalósíthatatlan, részben pedig azért, mert akiknek az ellenzéki jelöltek közül valóban van önkormányzati kompetenciájuk, azok már 2010 előtt „leszerepeltek”, hiszen hosszú időn át ők irányították a várost – jegyezte meg Tarlós István.

Közölte, Demszky Gábor szabaddemokrata főpolgármester idejében sem volt más a feladatarányos finanszírozás, mint most, a személyi jövedelemadóból sem kaptak semmivel többet vissza.

„Ők hagyták ott a kezelhetetlen működési hiányokat, alattuk csúszott le Budapest a nemzetközi megítélésben”

– fogalmazott Tarlós István.

A főpolgármester kijelentette:

az utóbbi kilenc évben emelkedett Budapest nemzetközi presztízse, és idén kapta meg a magyar főváros épp Brüsszelből az Európa legjobb úti célja kitüntető címet; a kitüntetés indoka az évtized teljesítménye volt.

Ugyancsak kérdésre válaszolva Tarlós István elmondta, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a polgármester-választások sokkal inkább személyekről szólnak, mint pártokról. Nem biztos, hogy az ellenzéki érzelmű választók pontosan követni fogják az ellenzéki pártelit „megélhetési bizniszeire alapuló látszólagos” összefogásait – vetette fel.

Szólt arról is, hogy ellenzéki politikusok, akik régi, 2010 előtti városirányítók voltak, most egy sajtótájékoztatón „valóságos zöld esőerdőt ígértek Budapestnek”.

Hogy lehet az, hogy ez 2010 előtt nem jutott eszükbe? Hogy van az, hogy ők évente mindössze pár száz fát ültettek, mi pedig éves átlagban kétezret? – tette fel a kérdést a főpolgármester, aki kitért arra, hogy a korábbi városvezetők nem törődtek olyan kultúrtörténeti parkokkal, mint például a Margitsziget, alig költöttek közparkok fejlesztésére, amelyre a mostani városvezetés 2015 és 2019 között 5,5 milliárd forintot fordított.

Tarlós István közölte: Budapest fürdőváros, de a korábbi városvezetők egy fürdőt sem fejlesztettek, „mi most tartunk a hetediknél”. Példaként említette azt is, hogy 2010-ben még 24 éves buszok, 30-40 éves villamosok, 35 éves metrók és trolibuszok jártak Budapesten. Rámutatott arra is, hogy az ő idejük alatt lett fonódó villamoshálózat, újították fel a Széll Kálmán teret és valósították meg a szelektív hulladékgyűjtést.

Az árvízvédelemről szólva azt emelte ki, hogy a csillaghegyi-öblözetben – konszenzussal – építik a védműrendszer két elemét, ez az utóbbi száz év legnagyobb árvízvédelmi fejlesztése Budapesten.

„Ezek a korábbi városirányítók inkompetens és tétova új arcaikkal kiegészülve most megint össze-vissza ígérnek, de az ígéretek teljesülésének a valószínűsége Zugló ötéves teljesítményén nyugodtan lemérhető”

– fogalmazott Tarlós István.

A főpolgármester kiemelte azt is, hogy stabilizálták a város működését, beleértve a 2010-ben „romokban heverő” BKV-t, és nincs működési hitel, csak és kizárólag jól kezelt fejlesztési hitelkeret. Felújították a 3-as metró szerelvényeit, és már megtalálták a klimatizálás forrásait is, a BKV előrehaladott egyeztetést folytat a megvalósításról – tette hozzá.

Tarlós István közölte: a közfejlesztési tanácson keresztül már 700 milliárd forint értékű jóváhagyott projekt van forrásbiztosítással. Ezek között szerepel a Lánchíd felújítása, a további BKV-járműcserék, a Blaha Lujza tér és a Széna tér felújítása, az Eurovelo nemzetközi kerékpárutak fejlesztése, valamint a ferihegyi gyorsforgalmi út felújítása.

A megvalósítás szakaszába került az elektronikus jegyrendszer is: már júniustól mobilos jegyvásárlás működik a reptéri buszon, szeptember 2-ától a hálózat egészén így lehet majd jegyeket venni, és ezek a Volán és a MÁV-Start járataira is érvényesek lesznek. Szeptember végétől havi bérletet lehet majd így vásárolni, és 2020 közepétől működik majd az időalapú jegyrendszer – mondta.

A főpolgármester mindezeket követően kijelentette,

„lesz lehetőségünk ezért a jövőben koncentrálni környezetvédelemre, hajléktalanproblémára”.

A környezetvédelem három fő elemét emelte ki: a közlekedést, a klímavédelmet és a zöldinfrastruktúra fejlesztését. Az ezekre vonatkozó koncepciókat kidolgozták, ezekről a Fővárosi Közgyűlés már döntött is.

Kérdésre válaszolva Tarlós István azt mondta, „egy enyhe, a jelenlegi összetételben megfigyelhető többségre” számít a Főváros Közgyűlésben, de talán az eredmény ennél szorosabb lesz.