Az ÁSZ és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködésével tartott konferencián az elnök kifejtette: „a politika egyre fokozódó igényét a döntés-támogató mérések iránt számos esetben olyan mérési rendszerek elégítik ki, amelyek nem validáltak, nem alkalmasak következtetések levonására, és így politikai döntések megalapozására sem. Mivel a politika a közjó kialakításáért felel, a mérés hitelességének itt már a köz egészére kiható kockázata van”.
Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora kiemelte: az egyetem 2015 óta minden évben megjelentette tudományos hátterű kormányzati teljesítményértékelését, a Jó állam jelentést. Mint mondta, a nemzeti keretek között készített kormányzati teljesítményértékelésre azért is van szükség, mert „a nemzetközi szervezetek az adatközlés mellett nem adnak közvetlen értékelést, nem reagálnak az ország-specifikus problémákra”.
Az ÁSZ honlapján megjelent összefoglaló szerint „a megnyitót követő előadásokból többek között kiderül, hogy a nemzetközi korrupciós rangsorok – különös tekintettel a Transparency International Corruption Perception Indexére – nem alkalmasak sem az egyes országok összehasonlítására, sem tudományos következtetések levonására.
A konferencián rámutattak arra is, hogy a nemzetközi versenyképességi mérések egyes adatait, bizonyos részeit ajánlott fenntartásokkal kezelni, és semmiképp sem érdemes pusztán csak a versenyképességi rangsorokra, vagy mérésekre alapozni a gazdaságpolitikát. Továbbá fény derült arra is, hogy a nemzetközi hitelminősítő szervezetek által kidolgozott értékelési módszerek nem biztosítják átfogóan az objektivitás, a nyomon követhetőség és az áttekinthetőség követelményét.
