Négyéves alapképzést indíthatnak egyes szakokon

Nem akar kivonulni az állam a felsőoktatásból, de a Corvinushoz hasonlóan más egyetemeknél is szóba jöhet az alapítványi fenntartás lehetősége – egyebek mellett erről tárgyalt Palkovics László miniszter a felsőoktatási dolgozókkal. Lapunk úgy tudja, felülvizsgálják a tanterveket is: egyes szakokon átalakulhat a képzési szerkezet, és háromról négy évre bővülhetne az alapképzés ideje.

A Corvinus hallgatói vizsgáznak. A jövőben változhatnak a tantervek a felsőoktatásban Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Nagy változások várnak a felsőoktatásra, miután a terület az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) az Innovációs és Technológiai ­Minisztérium (ITM) irányítása alá került az idei tanévtől. Palkovics László tárcavezető az átvételt követően szinte azonnal tárgyalásra hívta az egyetemi oktatók érdekképviseletét, és kijelölték az ágazat fejlesztési irányait.

– Fontos gesztusnak tartjuk, hogy ilyen hamar fogadtak minket, különösen, hogy maga a miniszter is asztalhoz ült velünk. Az egyeztetésen számos téma szóba került, többek közt az egyetemek finanszírozásának és fenntartásának várható változásai és a képzések átalakítása is – mondta el lapunknak Dráviczki Sándor, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke.

Szavai szerint a jövőben szorosabbra fűzik az egyetemek egymással, illetve a vállalatokkal való viszonyát. – Miniszter úr leszögezte, hogy az állam nem akar kivonulni a felsőoktatás finanszírozásából, de a versenyképesség érdekében intenzívebb együttműködésre van szükség a gazdasági szereplőkkel. Szó volt arról, hogy a Budapesti Corvinus Egyetemhez hasonlóan más felsőoktatási intézményeket is érinthet fenntartóváltás – mondta. Ismert, a Corvinus alapítványi fenntartásba került, ami Palkovics László korábbi közlése szerint azért előnyös, mert így nagyobb a működési szabadság és az egyetemi autonómia.

Az ITM szerint hosszú távon jobb, ha az egyetemek nem az államháztartási törvény által meghatározott keretek között működnek, hanem ennél egyszerűbb, rugalmasabb, az egyetemi létformához jobban alkalmazkodó modell szerint. Dráviczki ennek kapcsán kiemelte: fontos tisztázni az érintett intézményekben a közalkalmazotti státus kivezetését, hiszen azt mindenképp úgy kell megoldani, hogy lehetőleg ne vesszenek el szabadságok vagy a jubileumi jutalmak.

A Corvinus hallgatói vizsgáznak. A jövőben változhatnak a tantervek a felsőoktatásban
Fotó: MTI/Balogh Zoltán

A tárgyaláson szóba került a képzési kínálat felülvizsgálata is, ez alapján pedig több szakon is tantervi változások várhatók – folytatta az FDSZ elnöke. Felmerült, hogy az intézményi összefogások nyomán új képzési forma jöjjön létre, mégpedig úgy, hogy közös szakokat is indíthatnak az egyetemek. A bolognai rendszer felülvizsgálata értelmében pedig bizonyos szakok esetében indokolt lehet a 3+2 éves szerkezet átalakítása is, úgy, hogy négyévesre bővüljön az alapképzés, amelyre egyéves mesterképzés épülne rá.

A nyelvvizsgaszabály kapcsán Dráviczki Sándor hangsúlyozta: jelezték az ITM-nek, hogy egyes intézményekben a szigorítás miatt csak a felvételizők 38-42 százaléka fog bejutni a felsőoktatásba, de úgy tűnik, a tárca mindezek ellenére is kitart az álláspontja mellett, és nem tervez semmilyen könnyítést vagy haladékot.

Az érdekvédő kitért arra, hogy több egyetem még mindig PPP-beruházásból megmaradt adósságokkal küzd, ami ­miatt semmilyen érdemi fejlesztésre nincs pénzük. Ezzel kapcsolatban a minisztérium ígéretet tett a ­konstrukciók kiváltására, azt mondták, a jövő évi költségvetésben biztosított a forrás erre. Az FDSZ elnöke hangsúlyozta a versenyképes bérek fontosságát is, mivel az oktatást-kutatást közvetlenül segítők körében már 2008 óta semmilyen béremelés nem volt, és az oktatók fizetése is megalázóan alacsony. Jelezte: az FDSZ átvizsgálja az egyetemi oktatók bértábláját, és októberre benyújtják ezzel kapcsolatos javaslataikat a tárcának.

Az ITM közleménye szerint a felek egyetértettek abban, hogy közös cél a felsőoktatás teljesítményének erősítése a magyar gazdaság versenyképességének növelése érdekében. – A magyar egyetemeknek szorosabb együttműködésre érdemes törekedniük a hazai gazdasági szereplőkkel, különösen a kis- és középvállalkozásokkal. Az ipari-vállalkozói kapcsolatok bővülése hatékonyabb működést és versenyképesebb béreket eredményez a felsőoktatásban is.