Pásztor István: 1956 annak a jelképe, hogy a szabadság nem csupán üres szó

2019-ben a magyar 1956 annak a jelképe, hogy a szabadság nem üres szó, hanem emberek sokasága, akik (...) kisemmizett életüket akarták visszavenni, és annak a jelképe, hogy a szabadságot sohasem szabad birodalmi ügyek szintjére süllyeszteni, hanem mindig az önrendelkezésükkel bíró népek szintjére kell emelni – hangsúlyozta Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából szervezett vajdasági központi ünnepségen szerdán Szabadkán.

Ezerkilencszázötvenhat ma is érvényes jelentéssel bíró eseménye Európa huszadik századi történelmének, mert zsinórmértéke a szabadságnak, az emberek szabadságának. Azon emberek szabadságának, akik magukat nem csak egyénként, de nemzetként határozták meg, akiknek a bátorságát éppen az adta, hogy közösségként élték meg egymást, hazának élték meg az országukat – tette hozzá.

Ezerkilencszázötvenhat arra tanít, hogy amiért 63 évvel ezelőtt a magyarok a vérüket adták, annak igazságát a 2019-ben élő magyaroknak érteniük kell – fogalmazott.

A haza függetlensége, a szülőföld felemelkedése, a szomszédságpolitikába vetett hit, a régióban élő nemzetek együttműködése, ha tetszik, akkor a náci és kommunista diktatúrák okozta traumák és tapasztalatok erejével tesz képessé arra, hogy a szabadságot úgy értelmezzük, hogy az ne birodalmi törekvések szinonimájává, szolgálóleányává váljék, hanem az együttműködést, nyugalmat, békét és biztonságot jelentse. Meggyőződésem ugyanis, hogy nincs olyan nemzet, amelynek tagjai nem így akarnak élni. Meggyőződésem, hogy nincs olyan nemzet, amelynek tagjai egyebet akarnának, mint azt, hogy kiteljesítsék az életüket, tudjanak egyről a kettőre jutni, (.) éljék az életüket, élhessék a hétköznapokat – adott hangot gondolatainak a VMSZ elnöke.

Úgy folytatta: az is meggyőződése, hogy a birodalmi törekvések mindig a nemzetekkel szemben építkeztek a történelem során, és az volt a céljuk, hogy végképp eltöröljék, ami az útjukban állt.

Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára beszédében rámutatott, hogy 1956-ban sokéves elnyomás, megaláztatás után fordulóponthoz érkezett a magyarság sorsa, az emberek szabadságvágyát már nem lehetett elfojtani. 1956 arról szólt, hogy a magyar nép végre maga akart dönteni Magyarországról – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy a magyaroknak minden történelmi korban újra és újra meg kellett küzdeniük a szabadságért, így aztán mi igazán tudjuk, milyen nagy dolog a szabadság.

Hőseink példája és bátorsága ma is azt üzeni számunkra: a magyarok együtt, összefogva nagy dolgokra képesek. (.) A 21. században a magyarság összekapaszkodása, határokon átívelő szellemi, lelki egysége, cselekvőképessége fontosabb, mint valaha. Ma is csak együtt tudjuk megvédeni ezeréves értékeinket, keresztény hitünket, nemzeti kultúránkat, édes anyanyelvünket, magyar identitásunkat – hangsúlyozta.

Németh Szilárd úgy fogalmazott: jó érzés látni a délvidéki magyar közösség erejét, azt, hogy Szerbiában kisebbségben is szabadon megélhetik és méltó módon megünnepelhetik magyarságukat, hagyományaikat, nemzeti ünnepeiket. A Szerbiában élő magyar közösségre Budapest és Belgrád is összekötő kapocsként tekint, mert felismerte, együtt többre képesek, mint külön-külön – húzta alá.

Október 23-a a nemzeti öntudat része. Az ötvenhatos hősök bátorsága és önfeláldozása nélkül ma más lenne a magyarok sorsa és történelme, az ő elszántságuk és bátorságunk bennünk és a jövő nemzedékében él tovább – szögezte le az államtitkár.