Legitimálni kell a keresztényüldözésről való beszédet a világban, ez a budapesti, keresztényüldözésről szóló nemzetközi konferencia legfontosabb üzenete – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a rendezvény második napján.
Németh Zsolt kiemelte: a külpolitikában paradigmaváltásra van szükség, melynek lényege, hogy nyíltan beszélünk a keresztényüldözésről, és ezt a nyílt beszédet kell érvényesíteni a multilaterális diplomáciában és az emberi jogok értelmezése során is.
Hangsúlyozta: nem elég csak a vallásszabadságról beszélni, mondván, abban benne foglaltatik a keresztények szabadsága is. Ha ugyanis a keresztényüldözést „nem tekintjük külön témának”, az könnyen oda vezet, hogy „senkit sem szabad üldözni, kivéve a keresztyéneket, mindenki üldözése ellen szót lehet és kell emelni, kivéve a keresztyének küldözését” – fogalmazott.
Megjegyezte: azt mondani, hogy nem kell keresztyénüldözésről beszélni, elég a vallásszabadságról, hasonló ahhoz, mintha valaki úgy érvelne, „ne beszéljünk külön antiszemitizmusról, csak általában a rasszizmusról”. Ez azonban antiszemita érvelés lenne.
A politikus hozzátette: ahogy antiszemitizmusról beszélni nem a rasszizmus többi fajtájának legitimálása, keresztényüldözésről beszélni sem a vallásüldözés más formáinak elfogadása.
Németh Zsolt szólt arról is: azért is kell külön beszélni a keresztényüldözésről, hogy ne alakuljon ki kettős standard, ami többet enged meg a keresztények ellen, mint mások ellen. Ez sértené a demokráciát és az ENSZ-világrend alapjait képező emberi jogokat is – mondta.
Balog Zoltán társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki biztos beszélt: Magyarország nem azért próbál segíteni a közel-keleti keresztényeknek, mert rossz a lelkiismerete. „Nekünk nem voltak gyarmataink, mi nem kereskedünk fegyverekkel a Közel-Keleten és máshol sem” – mondta.
Magyarország saját magáért segít, mert tudja, ha kiirtják a kereszténység bölcsőjénél élő keresztényeket, azzal megsemmisítik a „mi kultúránkat és hitünket is” – tette hozzá.