Századvég: Súlyos csapás a Nyílt Társadalom Alapítványok által támogatott jogvédőhálózatnak

Fontos döntésben adott igazat a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar államnak a menedékkérők tranzitzónás őrizetének gyakorlatával kapcsolatban.

A Soros-féle civil szervezet állítása szerint a migránsok nem kapnak enni a határon Fotó: Havran Zoltán

A strasbourgi ügy előzménye, hogy Ilias és Ahmed, két bangladesi férfi, 2015. szeptember 15-én menedékkérelmet nyújtott be Magyarország déli határán. A magyar hatóságok a röszkei tranzitzónában helyezték el őket úgy, hogy Magyarországon át nem tudtak tovább haladni. Október 8-án a két férfi Szerbia irányában elhagyta a tranzitzónát. Az érintetteket ügyfélként a Soros György amerikai üzletember Nyílt Társadalom Alapítványai által pénzügyileg is kiemelten támogatott liberális jogvédő szervezet, a Magyar Helsinki Bizottság képviselte Strasbourgban, ami a Bíróság ismert gyakorlatát tekintve különös súlyt ad a döntésnek. A Bíróság héttagú kamarája által 2017. március 14-én hozott ítélet elsőfokon a menedékkérő felpereseknek adott igazat, és kimondta, hogy szabadságvesztéssel ért fel az elzárásuk. A magyar kormány azonban fellebbezett, az ügyet így a másodfokú fórumként működő Nagykamara elé utalták.

A legfőbb különbség a Nagytanács által az emberi jogokról szóló európai egyezmény 5. cikke (szabadsághoz és biztonsághoz való jog) alapján tett megállapítás. Az elsőfokú döntésben úgy ítélte meg a Bíróság, hogy megsértették az egyezmény 5. cikke (1) és (4) bekezdését, mivel a kérelmezőknek a Szerbia határán lévő röszkei átmeneti övezetben történő elzárását szabadságmegvonásnak tekintették, és a 2017-es ítélet megállapítása szerint olyan hivatalos határozatot nem kaptak az érintettek, amely az intézkedés indokait vagy a bíróságok általi bármilyen felülvizsgálat jogát tartalmazta volna. Most a Nagytanács megállapította, hogy az 5. cikk nem vonatkozik a felperesek helyzetére; így nem történt jogellenes fogva tartás a magyar hatóságok részéről.

A Nagykamara csütörtökön született fontos döntése az Emberi Jogok Európai Egyezményével összeegyeztethetőnek találta a tranzitzónában történt őrizetet, vagyis mégsem fogadta el azt az érvelést, amely szerint az érintettek nem tudták szabadon elhagyni a tranzitzónát, amiként nem áll meg az az érv sem, hogy a bangladesi menedékkérők saját személyes szabadságukat csak annak árán nyerhették vissza, ha lemondanak egy másik alapvető emberi jogukról, a menedékjogról. A tranzitzónából Magyarország irányába ugyan nem léphettek ki, ez azonban önmagában nem jelent jogellenes fogva tartást. A Nagykamara döntése most azoknak szolgáltat részben szakmai igazságot, akik szerint a menedékkérők szabályszerű menedékügyi eljárás keretében való távoltartása Magyarország területéről még nem jelent sanyargatást, indokolatlan fogságban tartást, csupán az eljárás nyugodt lefolytatását és a magyar polgárok biztonságát kívánja egyszerre szavatolni. A fentiek fényében tömeges jogellenes fogva tartásokról sem beszélhetünk, és a csütörtöki döntés jogi iránytűként szolgálhat.

A Nagykamara másodfokú döntése lezárta Ilias és Ahmed ügyét, az őket képviselő, Soros-támogatott Magyar Helsinki Bizottság azonban képtelen tudomásul venni az ítéletet, és a döntés megszületésének napján így reagált honlapján: „A mai ítélet tovább sarkall minket, hogy minden lehetséges jogi eszközt felhasználva küzdjünk a tranzitzónás fogva tartás ellen. Jelenleg mintegy 180 gyereket tartanak fogva, két év alatt pedig több mint 1700-an voltak 18 év alattiak tranzitzónás őrizetben, olykor egy éven is túl.” Továbbá azt is írják, hogy 2015 óta azonban sokat romlott a helyzet, és a tranzitzónákban nagy többségében gyerekeket és szüleiket tartják fogva a teljes menekültügyi eljárás idejére. Ez szerintük nem összeegyeztethető a nemzetközi, uniós és alkotmányos szinten biztosított alapjogokkal, és ártatlan gyerekek a többi közt „önkényesen történő bebörtönzését” emlegetik.

Egyszerre emlegetik fel a szerintük Szerbiában uralkodó állapotokat, ugyanakkor mégis azt kifogásolják, hogy mégsem volt valódi lehetőség a Szerbia irányába történő távozásra.

Itt elsőként érdemes rögzíteni: a magyar menekültügyi szabályozásban a tranzitzónák szerepe, hogy itt a menedékkérelmet benyújtók tartózkodhatnak, mindaddig, ameddig kérelmük ügyében jogerős és végrehajtható döntés nem születik, tehát azonnal senki nem kerülhet visszaküldésre. A tranzitzónákban tartózkodók nem állnak személyi szabadság korlátozása alatt, a tranzit szálláshely Szerbia irányába nyitott. Másodszor, a Magyar Helsinki Bizottságnak a strasbourgi ítélet kapcsán előadott, a gyerekekre vonatkozó érvelése is erősen sántít: a magyar hatóságok ugyanis éppen azt az alapvető szempontot követik, hogy a beléptetés során előnyben részesülnek a sérülékeny csoporthoz tartozók, a kisgyermekes családok vagy például az idős, beteg, magatehetetlen emberek. A sérülékeny csoporthoz tartozók esetében a határon történő eljárás eleve nem is alkalmazható, így a regisztrációt és a részletes meghallgatást követően őket átszállítják valamelyik befogadó intézménybe, ahol ügyükben az általános szabályok szerint történik az eljárás.

Ami pedig a kísérő nélküli kiskorúakat illeti: ha a menedékkérő a 18. életévét még nem töltötte be és kísérő nélkül érkezett Magyarországra, akkor a gyámhatóság gyermekvédelmi gyámot rendel ki, aki az eljárás ideje alatt segíteni fogja a menedékkérőt. Mindazon 18 év alattiak esetében, akiknél a fenti feltételek nem állnak fenn, a tranzitzónában az alapszabályozásban említett módon történő (akár huzamos ideig eltartó) őrizet a jogszerű eljárások részeként értékelhető.

A tranzitzóna szabályozott, ellenőrzött körülmények között ad lehetőséget az ország területére való legális belépéshez, illetve a menekültügyi eljárás elindításához. Az Emberi Jogok Európai Bírósága Nagykamarájának november 21-én meghozott döntése alapján a tranzitzónában való tartózkodás nem számít jogellenes fogva tartásnak, és a Magyar Helsinki Bizottság és más Soros-támogatott NGO-k, jogvédők minden utólagos értelmezésével szemben a tranzitzónában a magyar hatóságok által történő elhelyezés körülményei nem ütköznek az embertelen bánásmód tilalmába – írta a Századvég.