Mária példa számunkra. Közbenjárására nemzetek tértek meg, országok maradtak fent, igazi jótevője a világnak, amit mi, emberek állandóan próbálunk elrontani. Nem fárad el, ahogy nem fáradt el harminc évig, amíg együtt élt fiával, és nem történt semmi ott a porfészeknek gondolt Názáretben. Aztán egyszer csak beteljesedett az a három esztendő, aminek a vége a mi jövőnk, a test feltámadása lett. Annak a testnek, amely annyit szenvedett itt a földön. És abban a dicsőséges testben nem úgy fogunk kinézni, ahogy szenvedve elmentünk, ahogy már születéskor is voltunk valami gyógyíthatatlan betegségben vagy akár abortusz után. Krisztus sem úgy támadt fel, ahogy nagypénteken levették a keresztről. Fellelte fiatalságát, frissességét, és így jelent meg az utolsó vacsora termében. Megölelték, halat evett a tanítványokkal.
Ennél természetesen sokkal nagyobb a vágyakozás a feltámadásra, az örök életre, Isten látására, de belépőnek a mennyországba ez sem kevés. Egyet kell tennünk érte, ahogy Jézus mondta nekünk: „Szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket.”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!