Dömötör Csaba: A baloldal színházában Gyurcsány Ferenc a főrendező

– Ön a saját népére támadt, és nincs annyi videoblogos idétlenkedés, annyi ételről készített fotó és annyi hatásvadász tinédzsercipő, ami ezt el tudná feledtetni – mondta Gyurcsány Ferencnek az Országgyűlésben a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára.

Budapest, 2019. november 19. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára napirend elõtti felszólalásra válaszol az Országgyûlés plenáris ülésén 2019. november 19-én. MTI/Kovács Attila Fotó: MTI/Kovács Attila

– Ön a saját népére támadt, és nincs annyi videoblogos idétlenkedés, annyi ételről készített fotó és annyi hatásvadász tinédzsercipő, ami ezt el tudná feledtetni – mondta Gyurcsány Ferencnek az Országgyűlésben a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Dömötör Csaba egyértelművé tette: a kormányoldal nem fogja hagyni, hogy a kormányzást még egyszer a gazdaságot szétverő, szemkilövető kezébe adják. A T. Házban szó esett még a gazdaságpolitikáról, a színházakat érintő törvénymódosítási javaslatról, a magyar külpolitikáról, az illegális migrációról és a magyarországi nemzetiségekről is.

Napirend előtti felszólalásában Gyurcsány Ferenc a kormányoldalra utalva azt mondta: a színházakat érintő, frissen beterjesztett törvénnyel azt mutatják meg, hogy nincs határa az „erőszaktevésnek”. A DK frakcióvezetője úgy fogalmazott, hogy a „karácsonyi nyugodtabb napokra” „gondolkodni valót” kívánt a kormánypártiaknak, és azt, hogy próbálják megfejteni annak a mondatnak a magukra érvényes értelmét, hogy „amíg embernek hitvány, magyarnak nem alkalmas”.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában közölte: az önkormányzatoknak nagyobb szabadsága lesz a jövőben, hiszen dönthetnek úgy, hogy saját hatáskörben működtetnek színházat vagy bízhatják ezt az államra, vagy vegyes megoldás is létrejöhet megállapodás alapján. Dömötör Csaba a DK elnökének moralizálásával kapcsolatban a 2006-os utcai eseményekre emlékeztetett.

– Szégyen, hogy Gyurcsány Ferenc nem is akart soha bocsánatot kérni a rendőri erőszak áldozataitól. Ön a saját népére támadt, és nincs annyi videoblogos idétlenkedés, annyi ételről készített fotó és annyi hatásvadász tinédzsercipő, ami ezt el tudná feledtetni – jelentette ki. Mint fogalmazott, a „baloldal színházában” Gyurcsány Ferenc a „főrendező”, de 2022-ben már nemcsak a baloldalt, hanem az országot szeretné rendezni. Dömötör Csaba kijelentette: a kormányoldal nem fogja hagyni, hogy a kormányzást még egyszer a gazdaságot szétverő, szemkilövető kezébe adják.

Demeter Márta (LMP) azzal vádolta a kormányt, hogy feltétel nélküli kiszolgálója a nagytőke érdekeinek és nem foglalkozik a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokkal. Csak az a cél, hogy a kisvállalkozások minél inkább ki tudják szolgálni a nagytőkét, miközben a magyar emberek bérét alacsonyan tartják – értékelt. A képviselő új irányt sürgetett a gazdaságpolitikában, mint mondta, nem folytatható az a politika, amely a „nagytőkét hizlalja”.

Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára válaszában leszögezte: a képviselő tévesen állította, hogy a kormány a multiknak kedvez a kkv-k kárára. Ezzel szemben az igazság az, hogy a kormány mindent megtesz a kkv-k támogatása és fejlesztése érdekében. Magyarország jobban teljesít, amit a gazdasági tények is alátámasztanak, ebben pedig nagy szerepe van a kkv szektornak – jelentette ki.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője szerint Magyarország aktív és sikeres külpolitikai tevékenységet folytat, amit igazol az a tény is, hogy a magyar miniszterelnök rövid időn belül találkozott az amerikai, a francia, az orosz és a török elnökkel, a német kancellárral. Szólt Magyarország biztonságos gázellátásáról, Ukrajna helyzetéről, az albán földrengés után nyújtott magyar segítségről és hangsúlyozta: a magyar külpolitika célja a magyar érdekek képviselete.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Szijjártó Péter külgazdasági és a külügyminiszter (képünkön) válaszában hangsúlyozta, hogy a magyar külpolitikai döntéseket a jövőben is a magyar nemzeti érdek határozza meg. Ukrajnáról szólva megengedhetetlennek nevezte a kárpátaljai magyar nemzeti közösséggel történteket és arra szólította fel az ukrán elnököt, hogy hozza meg azokat a politikai döntéseket, amelyekkel a magyar kisebbség visszakapja jogait. Megerősítette: Ukrajna és a NATO közeledését mindaddig blokkolja Magyarország, amíg előrelépés nem történik ebben az ügyben.

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) az illegális migráció veszélyeiről szólva hangsúlyozta, 2016-ban a kvóta népszavazáson a magyarok egyértelmű üzenetet küldtek: 98 százalékos többséggel mondtak nemet a kötelező elosztásra. Kiemelte: míg Magyarországot és Budapestet sorra választják meg Európa, illetve a világ legbiztonságosabb helyének, addig Nyugat-Európában „rettegésben” látogatnak el az emberek egy-egy karácsonyi vásárba, félve a terrortámadásoktól. Ilyen Európát álmodtunk magunknak, azt szeretnénk, hogy az európai keresztény kultúra összeomoljon? – tette fel a kérést a képviselő, aki egységes fellépést sürgetett Európa megvédése érdekében.

Kontrát Károly belügyi államtitkár arról beszélt: jelentősen megnőtt a migrációs nyomás, a Nyugat-Balkánon 100 ezer bevándorló torlódott fel, és Törökországban is nő az illegális határátlépési kísérletek száma. Hangsúlyozta: a magyar hatóságok mindent megtesznek, hogy egyetlen illegális migráns se jusson be Magyarországra, a kormány pedig továbbra is elutasítja a kvóta bevezetését.

Ritter Imre, nemzetiségi képviselő az első kisebbségi önkormányzatok megválasztásának 25 évfordulójáról emlékezett meg. Megköszönte az elmúlt időszak magyar kormányainak és parlamenti képviselőinek, hogy a nemzetiségek ügyét kivették a politikai csatározások témái közül. Soltész Miklós, a Miniszterelnökség államtitkára arról beszélt: 2010 óta ötszörösére nőtt a nemzetiségek támogatása, ami megerősíti a magyar nemzetiségi közösségeket.