Egyes NGO-k a keresztény értékeket ássák alá

Szász Péter, a tradicionális katolikus értékek védelméért kiálló TFP nevű mozgalom magyarországi szervezetének az alapítója szerint a keresztény értékeket és az egyházat igyekeznek aláásni a balliberális, kultúrmarxista érdekkörök, egyebek mellett a genderelmélet és a PC népszerűsítésével. A hitvédő hangsúlyozta: a család és az emberiségnek az ősidőktől fogva fennálló egyéb intézményei nem hittételek, hanem emberségünk és önazonosságunk megőrzésének a zálogai.

A szekularizmusnak sokkal mélyrehatóbb következményei vannak az egyház és az állam szétválasztásánál. A világiság logikájának végigvitelével nemcsak a kereszténység mint vallás tűnhet el, hanem az emberi létnek az olyan szerves, természetadta alapjai is megsemmisülhetnek, mint a család és az élet szentsége – jelentette ki lapunknak Szász Péter, a tradicionális katolikus értékek védelméért kiálló TFP nevű nemzetközi mozgalom magyarországi szervezetének az alapítója. Szavai szerint ahogyan a kommunisták a tulajdon intézményének megszüntetésével igyekeztek az érdekszférájukba tartozó államokat megroppantani a XX. században, ma a balliberális, kultúrmarxista érdekkörök próbálják a saját elképzelésük szerint alakítani a világ társadalmait, egyebek mellett a házasság fogalmának kitágításával vagy az abortusz permisszív megközelítésével. – Tőlünk nyugatra a genderelmélet és a PC erőteljes térhódítása nyomán az látható, hogy az ottani emberek többsége már nem is érti meg, hogy például a család nem egy hittétel, amely elveszítheti az aktualitását, hanem a több évezredes kultúránk organikus része, amely nem véletlenül volt az egyik legtiszteletreméltóbb intézmény az emberiség egész történelme során – fogalmazott Szász Péter. Hozzátette: az, hogy akár kisgyermekeken is nemváltó műtéteket hajtanak végre kontinensünk nyugati felén és a tengerentúlon, szintén azt mutatja, hogy az emberiség egy része jelentősen elsodródott az éltető alapot jelentő hagyományaitól. – Az egyháznak központi szerepe van abban, hogy megerősítse ezeket az intézményeket és tradíciókat, az emberiséget megtartsa jelentésteli önazonosságában, emberségében – hangsúlyozta a Depositum.hu hitvédelmi oldal szerkesztője.

Szász Péter arra is kitért: bár a laicitás intézménye jelentős támasza lehet az egyháznak például a közösségépítésben és a keresztény értékek népszerűsítésében, Nyugat-Európában az úgynevezett nem kormányzati szervezetek (NGO-k) a laicitás köntösében – sokszor látszólag a klérust segítve – épp ezeknek az értékeknek az aláásására törekednek. – Az agendájukat igazi evangéliumi tanításként igyekeznek bemutatni, miközben a hagyományos értékeket nevetségesnek próbálják beállítani. Ezek a szervezetek a különböző hatalmi ágakra gyakorolt nyomással, lobbitevékenységgel próbálnak meg a valósnál befolyásosabbnak tűnni és a többség látszatát kelteni. Ez a jelenség vezetett oda is, hogy például a svédországi Malmőben nemrégiben transznemű oltárképet szenteltek fel – fejtette ki vallástörténész.

A TFP tevékenységével kapcsolatban a katolikus hitvédő elmondta: a mozgalom több tucat országban működtet szervezeteket, amelyekkel aktuális társadalmi kérésekben – például a család- és életvédelemmel kapcsolatos ügyekben – is hallatják a hangjukat. Így például az Amerikai Egyesült Államokban minden évben megrendezett Élet menetén (March for Life) is részt vesznek. Magyarországon is rendszeresen tartanak előadásokat, amelyek iránt nagyszámú fiatal is érdeklődik, de fizikai és szellemi képzéseket nyújtó nyári táborokat is szerveznek a felnövekvő generációknak.

Beérő segítség

A Budapest-jelentés a keresztényüldözésről 2019 című kötet szerint a magyar kormány által 2017-ben létrehozott Hungary Helps program révén hazánk a mai napig közel tízmilliárd forint humanitárius segélyt és fejlesztési támogatást juttatott el a világszerte üldöztetést és szükséget szenvedő keresztény közösségeknek. Mint írták, óvatos becslések szerint is ez legalább ötvenezer embernek jelentett közvetlen segítséget a szülőföldjükön való megmaradásukhoz, illetve a hazatérésükhöz. A program észak-iraki projektjeire eddig közel hárommilliárd forintot fordítottak, s a hazánk hozzájárulását magában foglaló nemzetközi erőfeszítésnek már jól látható az eredménye, hiszen a háború sújtotta országban 4,3 mil­lióan már visszatértek otthonukba 2017 óta. Az iraki keresztény közösségeknek nyújtott magyar segítség elemei közül kiemelendő a Tell Aszkuf városának helyreállító munkálataihoz nyújtott 580 millió forintos támogatás, amelyből közel ezer lakóházat állítottak helyre, de rendbe hoztak egy templomot és több óvodát, iskolát is. Erbílben közel félmilliárd forintos segítséget nyújtott a magyar állam egy több száz keresztény gyermeket oktató általános iskola, valamint a krónikus betegeket egyedüliként ingyenesen ellátó kórház működőképessé tételéhez. Emellett Irak más településein és a Közel-Kelet, valamint Afrika több államában is nyújtott humanitárius segítséget Magyarország, de ösztöndíjprogramot is indított keresztény fiataloknak.