Lezsák Sándor és Szájer József kapta idén a Petőfi-díjat

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke és Szájer József európai parlamenti képviselő kapta idén a Petőfi-díjat. A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány és a Mol-csoport kitüntetését hétfőn adták át Budapesten, a Terror Háza Múzeumban.

Ez a szimpátia, ez a szolidaritás azonban 1989 után hamar elpárolgott, ezért a „mi kötelességünk végre köszönetet mondani az antikommunista szabadságharc hőseinek”.

Lezsák Sándort méltatva felidézte: az ő kertjéből indult útjára a rendszerváltoztatás 1987 szeptemberében, amikor még gumibotoztak, lehallgattak és megfélemlítettek ezreket. Sőt, másokkal együtt pártot is alapított, amikor kevesebbért is súlyos büntetés járt. Részt vett és máig részt vesz az újra független demokratikus Magyarország politikai küzdelmeiben, elindította a népfőiskolai mozgalmat, a Mindszenty Társaság vezetésével pedig magára vállalta az egyik legnagyobb 20. század magyar hős ügyét – sorolta.

Lezsák Sándor a díj átvételét követően úgy fogalmazott: Petőfi Sándor számára „nemzeti liberális”, aki ki akarta terjeszteni a szabadságot. Ezzel szemben a „mai hamis liberálisok” ki akarják sajátítani a szabadságot, ez pedig nagy különbség – mondta.

Hozzátette: 1990 előtt bátorság kellett belehallgatni a Szabad Európa Rádióba, annak híreit továbbadni, csempészni leveleket, könyveket, kéziratot és gyógyszert, vagy szervezkedni. „Ma ahhoz kell bátorság, hogy kormánypártiak legyünk” – vélekedett Lezsák Sándor.

Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója méltatásában hangsúlyozta, a két díjazott sokat tett a magyar szabadság kiharcolásáért. Szájer József életútja jó példa arra, hogy a szabadságot nem elég kivívni, annak fennmaradásáért minden nap szorgosan, tisztességesen és állhatatosan dolgozni kell – fogalmazott elvszerű és józan politikusként jellemezve a díjazottat.

Szájer József a díj átvétele után a szabadságról és az azt fenyegető mai veszélyekről beszélt, majd a magyarokat, a lengyeleket, a cseheket és a szlovákokat itt, Európa közepén a szabadság nemzeteinek nevezete.

Hozzátette: harminc évvel azután, hogy a szabadságot kivívtuk Közép-Európában, azt látni, hogy egyre több irányból fenyegetik azt. A legalantasabb és legsunyibb támadások egyikének nevezte azt, hogy falak, kerítések építése helyett azok lebontására lenne szükség. Akik ilyet mondanak, súlyos történelmi amnéziában szenvednek – fogalmazott.

Nem szabad hagyni senkinek, hogy saját múltunk valóságát eltakarják a ma divatos ideológiák mögé, „mi ugyanis ma is ugyanazért harcolunk, mint harminc évvel ezelőtt” – jelentette ki Szájer József.

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány 2009-ben alapította a Petőfi-díjat, amellyel a régió azon kiemelkedő személyiségeit díjazzák, akik helytállásukkal, a szabadságáért hozott áldozattal példát mutattak és előremozdították a „közös jó”, a szabadság ügyét.

A Petőfi-díj eddigi kitüntetettjei között van mások mellett Miroslav Kusy szlovák polgárjogi aktivista, Mart Laar, Észtország volt miniszterelnöke, Tőkés László református lelkész, Filep Mária, a páneurópai piknik szervezője és Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnöke.