Rendeznék a kis betegek oktatását

Speciális kórház-pedagógiai képzés kezdődhet a jövőben, hogy megfelelő körülmények között és felkészült szakemberektől tanulhassanak azok a diákok is, akik valamilyen tartós betegség miatt hosszú hónapokra kiesnek az iskolából. A kórházi kezelésre vagy hosszas otthoni ápolásra szoruló tanulók oktatásának egyelőre nincsenek központi irányelvei, ezen a téren hiányos a jogi szabályozás és az ellátás is. Az alapjogi ombudsman azonban most kezdeményezi a szakminiszternél, hogy teremtsék meg egy speciális képzés feltételeit, és dolgozzák ki a részletszabályokat.

Egyéni munkarendre van szüksége a tanárnak és a gyereknek is Fotó: MTI Fotó: Komka Péter

Miközben Európa-szerte több helyen, például Norvégiában, Finnországban vagy Németországban már létezik a tanárképzésben egy speciális, kórház-pedagógiai szakirány, nálunk ilyen még nincs.

Ez azonban hamarosan megváltozhat, az alapvető jogok biztosának ugyanis több hónapos vizsgálatot követően a napokban készült el a jelentése a tartósan beteg diákok oktatásáról, amely nemcsak fontos hiányosságokra hívja fel a figyelmet, de szakpolitikai intézkedéseket is kezdeményez. Kozma Ákos ombudsman jelentése ugyanis feltárta, hogy nincs egységes ellátórendszer és eljárásrend a kórházban kezelt vagy a tartósan otthon ápolt tanulók oktatására vonatkozóan.

Egyéni munkarendre van szüksége a tanárnak és a gyereknek is
Fotó: MTI Fotó: Komka Péter

A köznevelési törvény ugyan rögzíti, hogy ezeknek a diákoknak is joguk van a tanuláshoz, illetve hogy az iskolák heti tíz órát fordíthatnak a tartós betegség miatt magántanulói státusba kerülő gyerekek egyéni felkészítésére, erre a pluszfeladatra ugyanakkor nincsen költségvetési forrás, sőt még az sem tisztázott jogilag, hogy pontosan ki számít tartós gyógykezelés alatt állónak.

– A budapesti gyermekkórházakban, gyermekosztályokon mintegy 25 kórházpedagógus dolgozik, vidéken pedig jórészt csak a megyei kórházakban vannak pedagógusok. Úgy véljük, országszerte legfeljebb ötvenen látják el ezt a feladatot.

Pedig a segítségükre szoruló gyerekek száma a becslések szerint bőven ezer fölött van. Pontos létszámadatokat sajnos még mi sem ismerünk – mondta el lapunknak Tóth­né Almássy Monika, az iskolából kimaradó gyerekek oktatási és szociális rehabilitációját elősegítő Kórházsuli Alapítvány vezetője.

A szervezet kortárs önkéntesek bevonásával is segíti a kis betegek felzárkózását, a tananyag átadásán túl a kortárs közösséghez tartozás erejével, táboroztatással, sok-sok játékkal.

– Igyekszünk a külvilágot minél jobban becsempészni az akár évekig is elhúzódó otthoni és kórházi gyógyulás alatt, hiszen az érintett gyerekek sokszor szinte teljesen elveszítik a kapcsolatot az iskolájukkal, az osztálytársaikkal, izolálódnak, emiatt szorongások, önértékelési problémák is kialakulnak náluk. Gondoljunk csak egy égési sérült vagy egy transzplantált gyerekre, aki hónapokat tölt kórházban.

Az ő tanításukhoz számos kiegészítő ismeretre – pszichológiai, egészségügyi, mentálhigiénés szaktudásra – van szüksége a pedagógusnak, amit jelenleg csak önképzéssel, saját erőforrásaikból tudnak megszerezni a tanítók, tanárok

– tette hozzá a szakember.

Az ombudsmani vizsgálat rámutatott arra is, hogy szükség lenne egy önálló kórházpedagógusi munkakör létrehozására, mivel az érintetteket jelenleg nem egyforma státusban foglalkoztatják, és a pedagógus-életpálya minősítési kritériumai sem alkalmazhatók megfelelően rájuk. A tanárok egy része az iskola, míg mások az egészségügyi intézmény alkalmazásában állnak, vannak alapítványi munkatársak is.

Ezek az oktatók ráadásul nem is mindig adhatnak osztályzatokat, ilyenkor pedig az év közbeni értékelés hiánya akadálya lehet a diák magasabb évfolyamba lépésének. Főleg, ha a gyermek nincs olyan állapotban, hogy elmenjen osztályozóvizsgát tenni.

Mint kiderült, a kórházi tanítás leginkább az általános iskolások esetén működik, míg a középiskolás tárgyakból már nem megy olyan hatékonyan a felzárkóztatás, hiszen nincs elég szaktanár. Az óvodás korúak fejlesztésével szintén kevesen foglalkoznak. Az Emmi adatai szerint jelenleg 507 iskola érintett a feladatellátásban, vagyis ennyi intézménynek van tartós beteg tanulója.

Mindezek fényében az ombudsman arra kérte az emberi erőforrások miniszterét, hogy jogszabályban határozzák meg a tartós betegként oktatásra jogosultak körét, továbbá tisztázzák, hogy a tartós gyógykezelésben részesülő gyerekek milyen módon teljesíthetik egyéni munkarendben a tankötelezettségüket.

Kezdeményezte a biztos azt is, hogy a miniszter mérje fel az érintett gyerekek oktatásához rendelkezésre álló személyi, illetve tárgyi feltételrendszert, és ennek alapján tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Mindezen felül Kozma Ákos szorgalmazza a speciális kórház-pedagógiai képzés feltételeinek megteremtését is, és országosan egységes szakmai feladatellátás létrehozását várja. Végezetül a biztos felkérte a vizsgálat során megkeresett kórházak igazgatóit is, hogy alkossanak belső szabályzatot az iskolai szolgáltatások igénybevételéről, az ilyen típusú oktatási együttműködésekről.

Pluszforrás az iskolaorvosoknak

Mintegy hárommil­liárd forintos pluszforrást kapnak az egészségügyi intézmények és szolgáltatók az év utolsó hónapjában – közölte tegnap az Emberi Erőforrások Minisztériuma. Az év végi maradványokból többek között az iskola-egészségügyi szolgálatokhoz érkezik jelentős támogatás: háromszázmillió forintot kapnak az oktatási intézményekben fontos egészségfejlesztő és felvilágosító munkát végező szolgálatok. Az iskolaorvosok és iskolavédőnők feladatkörébe tartozik többek között a kötelező védőoltások beadása, a szexuális felvilágosítás, és ők végzik a látás- vagy gerincferdülés-szűrést is, emellett egészségnapokat is szerveznek. Rajtuk kívül jut a pénzből többek közt a betegszállító szolgálatok, az otthonápolásban résztvevők, sőt az orvosegyetemek támogatására is. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő tegnap kezdte meg az összegek átutalását. (MN)