Völner Pál: A jogászképzés új felvételi szabályai a jogi versenyképesség erősítését szolgálják

A jogászképzés új felvételi szabályai a jogi versenyképesség erősítését szolgálják, növelik a vidék megtartó erejét – mondta az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára csütörtöki, budapesti sajtótájékoztatóján, azzal összefüggésben, hogy csütörtökön megkezdődött a 2020-as felsőoktatási eljárás.

Völner Pál közölte: a kormányzathoz érkeztek észrevételek azzal kapcsolatban, hogy több városban jogászhiány kezd kialakulni, a kormány viszont elkötelezetten támogatja a vidék erősödését. Valljuk, hogy az ország csak akkor lehet erős és versenyképes a jövőben is, ha minden térsége az – tette hozzá az államtitkár.

Kiemelte, ehhez hozzátartozik az is, hogy az állami hivatalokban az ország minden részén megfelelő gyorsaságú és színvonalú szolgáltatásokat nyújtanak az állampolgároknak, vállalkozásoknak, és hogy a befektetők, cégek tervezzenek is beruházni bármely térségben, jó szakemberekre számíthassanak vállalatuk fejlesztésében, így jó jogászokra is.

Völner Pál azzal összefüggésben beszélt a jogászképzés felvételi szabályairól, hogy előzőleg Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára bejelentette: a jogászképzésben a megfelelő hallgatói létszám és eloszlás érdekében csökkentik a minimumpontszámokat az előző évi 440-ről 350-re. Ezzel párhuzamosan meghatározták az államilag finanszírozott helyek számát is: intézményenként legfeljebb 80 ilyen helyet lehet biztosítani a jogászképzésben.

Az államtitkár emlékeztetett: a korábbi években is voltak, illetve részben fenn is maradnak a vidék megtartó erejét célzó intézkedések. Példaként említette az Igazságügyi Minisztérium Nemzeti Kiválósági Jogászösztöndíját, amely olyan jogászhallgatókat támogat, akik nem budapesti egyetemen vesznek részt nappali képzésben. Szólt a tárca tanulmányi jogászösztöndíjáról is, amelyet a nem budapesti jogi karok nappali képzésben részt vevő, de önköltséges hallgatói kaphatnak meg a tanulmányi eredményük alapján.

Rámutatott: emellett mind a nyolc magyarországi jogi karnak segítséget nyújt a tárca kutatási és oktatásfejlesztési programok keretében, és mindegyiken támogatják a doktori iskolákat is.

A piaci és állampolgári elvárásokhoz való alkalmazkodás nélkül nem lehet eredményes és versenyképes a magyar felsőoktatás – közölte Völner Pál.

Kiemelte: a kormány fontosnak tartja azt is, hogy az egész Kárpát-medencében segítse a joghallgatókat, illetve az intézményeket.

Rengeteget beszélnek arról szerte Európában, hogy kiket milyen jogok illetnek meg, milyen – adott esetben sehová nem leírt, joginak mondott – kritériumoknak kell megfelelniük az országoknak – mondta az államtitkár, majd hozzátette: az őshonos nemzeti kisebbségek jogaival azonban alig valaki foglalkozik valójában.

A magyar kormány mindent megtesz a külhoni magyarság jogainak védelméért a nemzetközi fórumokon – mondta, hozzátéve: a legfontosabb azonban az, hogy helyben, az adott közösségekben is jól képzett szakemberek álljanak rendelkezésre. Ennek keretében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának jogtudományi intézete több projektre is kap, illetve kapott támogatásokat már 2016 óta.

Völner Pál jelezte: a kormány tervei között szerepel az is, hogy a Vajdaságban is segítsék a magyar joghallgatókat, erről jelenleg is folynak tárgyalások.