Milliárdos összeg landolt ügyvédeknél

Bár nincs előírva kötelező jogi képviselet, a fogvatartottak kártérítési ügyeinek csaknem hetven százalékában ügyvéd járt el a Magyar Nemzet információi szerint. Ennek oka az lehet, hogy a védők jelentős haszonra, számításaink szerint összességében akár kétmilliárd forintra is szert tehettek a börtönbizniszből. Úgy tudjuk, ez az összeg magasabb, mintegy kétszerese lehet annak, amit a kártérítésekből kötelezően a panaszosok által elkövetett bűncselekmények sértettjeinek kellett tovább utalni.

A felújított kiskunhalasi börtön udvara. Hiába javultak a viszonyok, egyre több elítélt perel Fotó: Kurucz Árpád

A fogvatartottak kényelmetlenségei ­miatt megítélt kártérítések csaknem hetven százalékát ügyvédi letéti számlára utalták, azaz a nem egészen 13 ezer eddig lefolytatott eljárásból több mint kilencezerben biztosan volt jogi képviselője az államot perlő raboknak, letartóztatottaknak – értesült a Magyar Nemzet. A Soros-hálózat által támogatott jogvédők és a strasbourgi emberi jogi bíróság által kikényszerített kártalanítási törvény nem írt elő kötelező jogi képviseletet, a Helsinki Bizottság pedig már évekkel ezelőtt megkönnyítette a bírósághoz fordulást egy tömör és átlátható keresetminta közreadásával. Azt tehát, hogy az ügyvédek ilyen nagy gyakorisággal jelennek meg a börtönkártérítési ügyekben, leginkább a nagy biznisz, a könnyen megszerezhető pénz lehetősége indokolja.

A Magyar Nemzet által korábban már hivatkozott igazságügyi kimutatások szerint a büntetés-végrehajtási törvény 2017-es módosítása és 2019. december 31-e között 8,6 milliárd forintot pereltek ki az államtól a fogvatartottak. ­Információink szerint ebből valamivel több, mint egymilliárd forint a sértetti kártérítésre és a gyermektartási díjhátralékra kifizetett összeg, amit azért fontos kiemelni, mert az ellenzéki sajtóban számos olyan cikk jelent meg a börtönbiznisz védelmében, miszerint a fogvatartottak alig látnak valamit az „embertelen körülmények miatt” kapott milliókból, hiszen a pénz nagy része végül a bűncselekmények áldozatinál köt ki. Ez tehát nem igaz.

Visszatérve az ügyvédekhez, a kártérítési eljárásokban részt vevő prókátorok – forrásaink egybehangzó véleménye alapján – két nagy és egy harmadik, marginális csoportra oszthatók. Az utóbbiba mindössze néhány emberi jogi aktivista tartozik, akik meggyőződésből, pro bono segítenek a hozzájuk fordulóknak. A másik két, és létszámában meghatározó csoport között pedig csak annyi a különbség, hogy az egyikbe a „mindenért felszámolunk valamit”, a másikba pedig a „pusztán sikerdíjas” ügyvédek tartoznak.

Azt, hogy ki mennyit kaszál a börtönbizniszen, az ügyvédi titok miatt legfeljebb megbecsülni lehet. Azoknál, akik mindenért felszámolnak ellenszolgáltatást, egy konzultáció általában 30-50 ezer forintba kerül, és a kártérítési eljárások megindításához legalább egy találkozóra szükség van. Ha a fent említett, kerekítve kilencezer olyan ügynek, amiben ügyvéd járt el, csak a felében kértek pénzt a személyes egyeztetésért, akkor az összességében 135-225 millió forint bevételt jelent az érintett jogászok számára – tulajdonképpen egy pár perces beszélgetésért. A büntetés-végrehajtási bírósághoz címzett beadvány elkészítése további több tízezer forintba kerülhet, noha elkészítése a rendelkezésre álló minták, és a kötelező, valamennyi iratban ismétlődő panelek miatt nem igényel többet fél óránál. Az ügyvédek legnagyobb haszna viszont nyilvánvalóan a sikerdíjból származik. Ezek mértéke a megbízótól, a kártérítési összeg várható mértékétől, valamint a jogi képviseletet ellátó nevétől és vérmérsékletétől függően öt-tíz, de akár harminc százalék is lehet. Összességében tehát a fogvatartottakat képviselő ügyvédek együttesen akár kétmilliárd forint körüli hasznot is húzhattak a börtönbizniszen, ami majdnem kétszerese a sértetti kártalanításra fordított pénznek.

Mint ismert, Orbán Viktor évkezdő sajtótájékoztatóján egyebek közt arról beszélt, jogosan sérti az emberek igaz­ságérzetét, hogy gyilkosok, gyermekgyilkosok, rablók, csalók, erőszaktevők az ügyvédjeik segítségével mil­liókat perelnek ki az államtól a börtönkörülményekre hivatkozva. A miniszterelnök ezért utasította az igazságügyi tárcát (IM), hogy vizsgálja felül a kártérítési rendszert, a kártalanítások kifizetését pedig egy kormányhatározattal felfüggesztették.

A felújított kiskunhalasi börtön udvara. Hiába javultak a viszonyok, egyre több elítélt perel
Fotó: Kurucz Árpád

Völner Pál, az IM parlamenti államtitkára ennek kapcsán csütörtök este a Hír TV Magyarország élőben című műsorában elmondta: minden jel szerint néhányan direkt a börtönbizniszre szakosodtak és folyamatosan perben állnak az állammal különböző szervezetek égisze alatt. A politikus kiemelte, „Euró­pában körülbelül három-négy állam van, ahol ilyen iparágszerűen működik ez a történet. Nálunk is 2010 után indult be, pedig előtte biztos, hogy rosszabbak voltak a börtönviszonyok, ma száztíz százalék körülire sikerül visszaszorítani a telítettséget. Tehát folyamatosan javuló körülmények között, egyre több ügy van és egyre többet fizetünk. Valami nincs rendjén!” Hozzátette, meg kell húzniuk a szabályzásban a határvonalakat, hogy ne arra menjen el a pénz, hogy a bűnözők még egyfajta bónuszt is kapnak azok után, hogy a társadalmi igazságérzet és a jogi szabályzás után bekerülnek büntetésüket letölteni.

Titkolóznak a védők

Az érintett ügyvédektől szerettük volna megtudni, milyen összegű sikerdíjakat számolnak fel a kártérítési ügyekben, de a titoktartásra hivatkozva elutasították a választ. Az egyik ismert ügyvéd, Szikinger István a Magyar Nemzetnek annyit mondott: arról, hogy ki mennyi sikerdíjat kér el az ügyfeleitől, nincs információja, az ügyvédek még a munkadíjuk összegét sem szokták megosztani egymással. – Kifejezetten börtönkártérítéssel kapcsolatos ügyeket személy szerint sosem vállaltam, kizárólag a már meglévő ügyfeleimnek segítettem, amennyiben a rossz tartási körülmények miatt erre szükség volt. Emiatt azonban külön díjat, sikerdíjat nem számoltam fel – hangsúlyozta. Magyar György az ügyvédi titoktartásra hivatkozva nem beszélt pontos számadatokról. – Ügyvédi irodánk egyébként 2017 óta nem vállalt börtönkártérítésekkel kapcsolatos megbízást, vagyis azóta, mióta a ­strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága helyett a magyar bíróságok kezelik ezeket az ügyeket – fűzte hozzá. Megjegyezte, utoljára akkor járt börtönben, amikor Balla Irmát meggyilkolták és a fiát vádolták az elkövetésével.